Megosztás

|

Magyar-Termekek.hu Blog_

A magyar-termekek.hu blogja. Hírek, információk hazai gyártókról, az itthoni, illetve a külföldi piacokon kapható magyar termékekről. Megírjuk, hogy mit, miért, s miért nem ajánlunk a vásárlóknak.

Honlapunk: magyar-termekek.hu

Facebook: facebook.com/magyartermekek
Twitter: twitter.com/magyartermekek
YouTube: youtube.com/magyartermekek

E-mail: info@magyar-termekek.hu

„Válaszd a Hazait! Válaszd a jövőt!”

Facebook

HVG: "Nem Orbán miatt magyarkodnak a multik"

2012.11.14. 21:25 Stef1

 

Az alábbiakban közöljük a HVG magyar termékkel kapcsolatos ma publikált írását. Egyrészt, tényleg örülünk neki, hogy ők is pozitív értelemben foglalkoznak a témával. (Még ha van is egy-egy apróság a leírtakban, amivel nem értünk egyet.) Másfelől érdemes megfigyelni, hogy a cikkben szereplő külföldi vállalatok mennyire kapálóznak azért, hogy bizonyítsák: ők a leghazaiabbak, és náluk kapható a legtöbb magyar termék…

A külföldi áruházláncok is egymás után rukkolnak elő kampányokkal, melyben a magyar termékeket népszerűsítik. A láncok állításuk szerint csak a magyar áruk minőségét nézik, a politika ebben nem játszik szerepet. A vásárlók eleve jobban keresik a magyar árukat, és ha egy magyar beszállítót támogatnak, akkor azzal áttételesen saját fogyasztóik vásárlóerejét is növelik.

Kóstolják meg, isteni! – így kommentálta Budai Gyula, a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) államtitkára még idén nyáron a magyar dinnye ízét egy budapesti Auchan-áruházban. A görögdinnye nem az egyetlen olyan termék, mely magyar beszállítóktól érkezik: csirkehús, alma, szilvás gombóc, paprika – csak hogy egy pár árut említsünk, melynek "magyarságát" az utóbbi időben külön reklámokban igyekeztek az áruházak kihangsúlyozni. A külföldi  tulajdonú láncok egyre-másra licitálnak egymásra abban, hogy miképp növelik a magyar termékek részarányát a polcaikon, és fektetnek nagyobb hangsúlyt a beszállítóik között a magyarokra.

A nagy áruházláncok nem minden nyomás nélkül fordultak ebbe az irányba. A fogyasztók részéről érezhetően növekszik az érdeklődés a magyar termékek iránt, emellett 2010 óta a magyar kormány fokozottabban igyekszik a magyar termelőket, vállalkozókat helyzetbe hozni – ám ez néha igencsak faramuci megoldásokat szül (lásd dinnyekartell-történet). A láncok, mintha mindezt nem is érzékelnék, a magyar termékek kiválóságára helyezik a hangsúlyt a megkeresésünkre adott válaszaikban. A politikáról szó sem esik. Az viszont tény, hogy egyre több magyar termékkel találkozhatunk az áruházakban. Sőt, a láncok sajátmárkás termékei között is egyre több a hazai gyártó.


A magyar termékkel a magyar vásárlóerőt is növelik

Fél évvel ezelőtt még azt mondtam volna, hogy termékeinknek körülbelül 85 százaléka magyar. Az új rendelkezések értelmében (lásd erről Mi is számít magyar terméknek? című keretes írásunk) ugyanakkor át kell néznünk teljes árupalettánkat, hogy mi is az, ami magyarnak nevezhető – mondta a hvg.hu-nak Gillemot Katalin, az Auchan szóvivője. Gillemot kiemelte, hogy ők többféle útvonalon igyekeznek magyar beszállítókat bevonni tevékenységükbe. Nagyobb beszállítóik mind a 19 áruházat ellátják, 1100 beszállítójuk mintegy 70 százaléka kis- és középvállalkozás, azonban mindegyik áruháznak megvan a lehetősége arra, hogy lokális, vagyis közvetlenül helyi termékeket szerezzen be, például kecskesajtot, és azt abban az áruházban eladásra kínálja.

A zöldség-gyümölcs területén az utóbbi 2-3 évben jelentős előrelépést tudtak tenni. Sok termelőnek problémát okozott, hogyan juttassa el termékeit az áruházakba, ám ma már az Auchan egy külön logisztikai központtal rendelkezik, ahová begyűjtik a zöldség- és gyümölcstermelők áruját, ahonnan még a romániai áruházak egy részét is ellátják. Sajátmárkás termékeik esetén pedig 3 nyelvű a csomagolás, hogy adott esetben ne kelljen pluszköltségekkel számolni, ha exportra menne az áru. Gillemot hozzátette, hogy szorgalmazzák a beszállítóik exportlehetőségeinek bővítését is.

Mi is számít magyar terméknek? Kibogozhatatlan fogalomtár

A magyar termék minősítés vagy bármely más, az élelmiszer magyar származását tartalmazó állítás szeptember 1-től kizárólag akkor tüntethető fel az árun, ha az magyar alapanyagból, Magyarországon készült. Vagyis a növényi eredetű élelmiszer alapanyagait belföldön termesztették, a vadon termő növényt Magyarországon gyűjtötték, kezelték, csomagolták. Az állati eredetű élelmiszerekhez felhasznált állatok itt születtek, azokat határokon belül tenyésztették, dolgozták fel, a halakat honi vizekből fogták ki, a vadakat pedig Magyarországon ejtették el. Hazai terméknek akkor nevezhető az élelmiszer, ha összetevőinek legalább 50 százaléka magyar, és a feldolgozás minden egyes lépése Magyarországon történt. Hazai feldolgozású termékek körébe tartoznak a Magyarországon feldolgozott, de többségében import eredetű összetevőket tartalmazó élelmiszerek is. A nem szabályszerű megjelölésű élelmiszerek egy év türelmi időt kapnak.

Az önkéntes megkülönböztető jelölések használata ugyanakkor komoly kavalkádot is szül: több tízezer terméket kell a cégeknek átvizsgálni, és minősíteniük, ha az önkéntes megjelöléseket használni akarják. Emellett az áruházláncoknak és beszállítóknak ezentúl sokkal komolyabban oda kell figyelniük arra, hogy mit is neveznek ezentúl magyar terméknek. A cikkben a fogalmak túlburjánzásának elkerülése érdekében, és mivel az új rendszer még nem állt fel teljesen, magyar terméknek nevezzük az eddig magyar terméknek hívott, magyar beszállítóktól és elvileg magyar alapanyagokból készült árukat.

Az Auchan szóvivője szerint elsősorban agráripari, élelmiszer-ipari területről vannak magyarországi termékeik, bár azonos feltételek esetén más szektorokból is előnyben részesítik a helyi árut. A magyar termékek utóbbi években tapasztalt "felfutására" reagálva Gillemot hangsúlyozta, hogy az Auchannál az már régóta bevett gyakorlat, hogy döntően helyi termékeket árulnak. Ugyanakkor azt is érdemesnek tartotta kiemelni, hogy a magyar termékek forgalmazását azért is tartják fontosnak, mivel a helyi beszállítók, dolgozók az ő vásárlóik is. Vagyis azzal, ha munkahelyeket őriznek meg, és újakat teremtenek, részben saját fogyasztóik vásárlóerejét is növelik.


Hiába német a tulaj, "mi egy magyar cég vagyunk"

A Lidl Magyarország több mint 202 magyar beszállítóval dolgozik és a termékpaletta 50 százaléka magyar áruból áll – mondta Tőzsér Judit, a cég PR-vezetője. Tőzsér hozzátette, egyértelműen az élelmiszeripar területéről jönnek ezek a termékek, és évről évre igyekeznek növelni a magyar termékek arányát. Ezt szerinte az is mutatja, hogy öt évvel ezelőtt még 32 százalék volt csak a magyar áruk aránya. A Lidl PR-vezetője hangsúlyozta: annak ellenére, hogy az anyavállalatuk német, ők egy magyar cég, itthon adóznak, itthon fektetnek be – ezzel is növelve a magyar gazdaság erejét. Tőzsér szerint a magyar beszállítók által garantált minőség is nagyon jó, ezért is döntenek folyamatosan a magyar termékek mellett. A legtöbb esetben nem a minőség, hanem a volumen a probléma, vagyis nem tudnak annyi árut szállítani, mint amennyi megrendelés lenne.

A Lidl eközben épp a napokban hirdette meg a "Lidl a magyar beszállítókért" nevű programot azzal a céllal, hogy magyar partnerei az eddiginél nagyobb számban juthassanak piacra külföldön. A Lidl magyar partner-vállalkozásai idén főleg friss és mélyfagyasztott zöldségeket, felvágott- és szalámiféléket, borokat, fagyasztott tésztaféleségeket és panírozott húsokat, olajos magvakat, illetve üdítőitalokat szállítanak a lánc kilenc országába, majdnem hatmilliárd forint értékben.

 lidl2012.jpg 

A termékek között található 2,5 millió liter tokaji bor, 55 ezer kg fűszerpaprika és 1,2 millió kg szilvás gombóc. Arra a kérdésre, hogy vajon nem a magyar piac gyengébb teljesítménye miatt keresnek-e külföldi lehetőségeket, Tőzsér elmondta, hogy nem feltétlenül a magya piac gyengülése miatt növekszik exportjuk, hanem élnek a külföldi lehetőségekkel, és erre biztatják beszállítóikat is. A Lidl korábbi tájékoztatása szerint már 2006 óta folyik magyar termékek exportja.

A Tesco a legnagyobb exportőr az áruházláncok között

A Tesco a tavalyi évben mintegy 50 milliárd forint értékben exportált magyar termékeket a régióba – köztük mintegy 3 ezer tonna dinnyét is. Gerry Gray, a Tesco magyarországi vezérigazgatója még júliusban úgy nyilatkozott, hogy ennek az összegnek a legnagyobb részét agrártermékek és élelmiszerek tették ki. Céljuk, hogy öt éven belül megduplázzák a kivitelt, és vállalat nettó exportőrré váljon. A Tesco magyarországi áruházaiban a cég közlése szerint 74 százalék a magyar termékek aránya. A Századvég Gazdaságkutató szerdán ismertetett tanulmánya szerint is magas a magyar termékek aránya a Tescoban, több termékkörben tart magasabb arányban magyar árut, mint versenytársai. A tej és tejtermékek esetében ez például 92 százalék.

Az ár az első, nem az, hogy magyar

Az egyik nagy külföldi lánc beszerzéseire rálátó forrásunk szerint bár a magyar vásárlóknak fontos az, hogy egy termék magyar legyen – a hazai ízeket kedvelik a vásárlók –, ők is itthoni előállítású termékeket raknak polcaikra, ha létezik abban a kategóriában magyar áru. Ugyanakkor az egyes áruházláncoknál az erősebb vagy gyengébb központi beszerzés komoly mértékben megszabja azt, hogy mennyi magyar termékkel is találkozhatunk boltjaikban. Ha adott esetben erős a központi beszerzés, akkor a régiós piac összes áruházába belga mosópor kerülhet, de magyar zöldségek is ugyanígy vándorolhatnak külföldre.

Az ár és a marketing hihetetlen fontos, a magyar vásárló rendkívül árérzékeny. Ha 20 forinttal csökken egy liter étolaj ára, az emberek már "megőrülnek". Ezért is van az, hogy még mindig az ár a döntő inkább, és ha a külföldi termék olcsóbb, akkor a vásárlók azt választják. Egy korábbi felmérés szerint a vevők mindössze 10 százaléka figyel arra, hogy magyar terméket válasszon.

Az, hogy egyes áruházláncok nettó exportőrré váljanak, csak akkor lesz elképzelhető, ha a cégeknek hosszabb távon is megéri Magyarországon gyártatni. A 1,5 százalékos UHT tej például szinte egyik boltban sem magyar, ezt a csehek vagy a lengyelek olcsóbban tudják előállítani, mi ezen a területen nem muzsikálunk fényesen. Egyéb élelmiszerek, a bor, sör, ásványvizek területén – vagyis döntően az agrártermékeknél – ugyanakkor már nagyrészt magyar termékek találhatók a palettán. A magyar termékek erőteljesebb megjelenését pedig nem azért propagálják, mert a kormányzat ezt sulykolja, hanem mert a magyar termékek jelenléte "jót tesz az áruházaknak". Amíg a vevőknek fontos a magyar termék, addig nekünk is az – fejtette ki forrásunk.

A többiek sem maradnak le

A már említett külföldi láncok mellett a Spar, Penny Market és Profi is erősen koncentrál a magyar termékekre, náluk is nagyrészt az agráripari termékek viszik a prímet. A Penny Marketben például kétharmad a magyar termékek aránya, ezzel vezet a diszkontláncok között. A Spar például olyannyira jól szerepel ezen a területen, hogy a hazai beszállítók körében végzett titkos szavazás alapján, 2009 novemberében a Spar elnyerte a Magyar Termék Nonprofit Kft. az "Év magyar árukért elkötelezett kereskedőjének" díját, a Progresszív magazin szakmai versenyén.

Forrás: hvg.hu

 

Szólj hozzá!

Címkék: statisztika multi vásárlás tesco lidl auchan hazai élelmiszer magyar termék

A bejegyzés trackback címe:

http://magyar-termekek.blog.hu/api/trackback/id/tr944907588

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.