Megtévesztő magyar termék hirdetések miatt indított eljárásokat a GVH.

A Gazdasági Versenyhivatal észlelte, hogy több áruházlánc kereskedelmi kommunikációjában úgy hirdetett meg „magyar termék”-ként fogyasztási cikkeket, hogy azok előállításához használt alapanyagok egyes esetekben valószínűsíthetően nem magyar eredetűek, illetve a származási hely több esetben nem Magyarország.

Amennyiben egy áruval kapcsolatban olyan, a versenyt érdemben érintő kereskedelmi gyakorlat kerül közzétételre, ahol felmerül a termék eredetét nézve a valótlan tájékoztatás lehetősége, a Gazdasági Versenyhivatal eljárást indít a Fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvény (Fttv.) alapján.

A CBA franchise-rendszer tagja, a Hansa-Kontakt Kft. a 2010. április 1. és 10. között érvényes reklámkiadványban olyan termékeket is magyar termékként hirdetett, amelyek származási helye nem Magyarország. Így például:
• a „Szerencsi* Party étbevonó" csomagolásán származási helyként Csehország volt megjelölve,
• a Tomi Kristály mosópor két változatban került be a hirdetési újságba, és mindkét termék csomagolásán az olvasható, hogy a gyártási és származási hely, a hivatkozott kódok szerint Ausztria, Lengyelország vagy Szerbia.

Ezenfelül a 2010. május 6. és 15. közötti időszakban érvényes reklámkiadványában az ERU Camping teavajat szintén magyar termékként hirdette, azonban a termék származási helye Szlovákia.

Az Aldi Magyarország Élelmiszer Bt. „Magyar minőség” felirattal látja el nagyszámú, forgalmazásában lévő termékeket. A feliratot nemzeti színű háttér előtt kiemelten jeleníti meg az áruházi polccímkéken, televíziós reklámokban, reklámkiadványaiban, utcai plakátokon. Ezeken kívül internetes oldalain „Magyar minőség” menüpontot működtet, mely alatt négyféle termékcsoporthoz (hűtött termékek, gyorsfagyasztott termékek, italok, egyéb termékek) tartozóan számos termék megjelenik.

A „Magyar minőség” szlogennek a magyar nemzeti színekkel való együtt alkalmazása – valószínűsíthetően tévesen – azt a látszatot keltheti a fogyasztóban, hogy magyar terméket vásárol, annak ellenére, hogy egyes ilyen szlogennel hirdetett termékek ugyan Magyarországon nyerték el forgalomba hozatali végső formájukat, ám a termékek előállításához használt alapanyagok egyes esetekben valószínűsíthetően nem magyar eredetűek, így például:

• Rama margarin – Unilever Kft.
• Globus majonéz  – Unilever Kft. 
• Sága Foods pulykapárizsi – SáGa Foods Zrt.
• Omnia kávé – Sara Lee Hungary Zrt.
• Boci csoki – Nestlé Hungaria Kft.
• Győri, Pilóta keksz – Danone Kft. (Illetve Kraft Foods Hungária Kft. - BSI)
• Sió rostos őszibarack – Sió Eckes Kft.
• Baba kozmetikumok – Unilever Kft.
• Borsodi sör – Borsodi Sörgyár Zrt. (Interbrew)
• Soproni sör – Heineken Hungária Sörgyárak Zrt.

A SPAR Magyarország Kereskedelmi Kft. a 2010. július 29-től augusztus 4-ig és a 2010. augusztus 12-től 18-ig terjedő időszakban a Spar, Interspar és Kaiser’s üzlethálózatokat érintő országos reklámkiadványaiban úgy hirdetett meg „magyar termék”-ként termékeket, hogy azok származási helye nem Magyarország. Így például:

• a 2010. július 29-től augusztus 4-ig tartó időszakban többféle Cheeseland kördobozos ömlesztett sajtot a „Magyar termék” felirat és a nemzeti színek együttalkalmazásával hirdette, azonban a termékek származási helye Lengyelország,
• a 2010. augusztus 12-től 18-ig terjedő időszakban a Cheeseland Trappista sajtot kiemelt méretű fotóval, szintén a „Magyar termék” felirat és a nemzeti színek együttalkalmazásával hirdette, azonban a termékek származási helye Németország,
így a fogyasztók valószínűsíthetően tévesen juthattak arra a következtetésre, hogy magyar terméket vásárolnak.

A vállalkozások a kereskedelmi kommunikációjuk révén valószínűsíthetően megvalósították az Fttv. 6. §-a (1) bekezdésének b) pontjában foglalt rendelkezéseket és ezzel valószínűsíthetően megsértették az Fttv. 3. §-ának (1) bekezdését. A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának feltételezett megsértése miatt a Gazdasági Versenyhivatal versenyfelügyeleti eljárást indít a fent említett vállalkozásokkal szemben. A GVH egyre több információval rendelkezik (panaszok, bejelentések, kutatások, piaci jelzések) arról, hogy a fogyasztók számára – elsősorban élelmiszer termékek vásárlásako – fontos, hogy magyar termékeket vásároljanak. A vásárlók egyre gyakrabban mérlegelik az élelmiszerek alapanyagának eredetét.

Forrás: Elelmiszer.hu

(A szövegben vastaggal kiemeltük a kiadványokban, reklámújságokban magyarnak álcázott külföldi termékeket, márkákat.)

* A Nestlé tulajdonában lévő „Szerencsi” nem azonos és nem összekeverendő a tényleg magyar Szerencsi Bonbon Kft.-vel!

** A német Sió Eckes nyilatkozatban reagált a versenyhivatal vizsgálatára, mely nyilatkozatban érdekes módon tovább bizonygatják magyar mivoltukat.