Megosztás

|

Magyar-Termekek.hu Blog_

A magyar-termekek.hu blogja. Hírek, információk hazai gyártókról, az itthoni, illetve a külföldi piacokon kapható magyar termékekről. Megírjuk, hogy mit, miért, s miért nem ajánlunk a vásárlóknak.

Honlapunk: magyar-termekek.hu

Facebook: facebook.com/magyartermekek
Twitter: twitter.com/magyartermekek
YouTube: youtube.com/magyartermekek

E-mail: info@magyar-termekek.hu

„Válaszd a Hazait! Válaszd a jövőt!”

Facebook

Mi is magyar termék pontosan?

2011.07.27. 00:19 Stef1

 

Ma Magyarországon húsznál is több magyar termékre utaló embléma létezik. Valamennyi azt hirdeti, hogy a magyar termékek megvásárlásával a hazai munkahelyeket támogatjuk és bízhatunk a minőségükben is. A vidékfejlesztési tárca igyekszik rendet tenni a „logótengerben”, hogy létrejöjjön az egységes szabályozás, amely meghatározza: mi a magyar termék.

Nemrégiben tizenhárom cég létrehozta a Magyar Termék Nonprofit Kft.-t. A Válassz magyart mozgalom célja a magyar foglalkoztatás növelése, ez pedig elérhető azzal is, ha minél több magyar ember választ magyar terméket – mondta a Kossuth Rádió egyik műsorában Kecskeméti Attila ügyvezető igazgató. Konkrét törvényi szabályozás még nincs arra vonatkozóan, hogy mi számít magyar terméknek, ezért többféle megközelítés létezik – folytatta. 

Az igazgató hangsúlyozta: tanúsító védjegyet alkalmaznak, amely nemcsak a származást mutatja, hanem minőségi vizsgálatot is feltételez, a védjegyhasználókkal pedig éves szerződéseket kötnek. Kecskeméti Attila felhívta a figyelmet arra is, hogy a magyar termékek megjelölése mellett elemi fontosságú az oktatás szerepe, hiszen a gyerekek a legfogékonyabbak, ezért a plakátok mellett oktatási anyagot is készítenek.

Az igazgató megjegyezte: felmérések szerint hat évvel ezelőtt a fogyasztók alig törődtek azzal, hogy magyar terméket válasszanak, az utóbbi években azonban – az ár mellett – egyre inkább szemponttá válik, honnan származik az adott élelmiszer.

 


(OrientPress Hírügynökség)

Szólj hozzá!

Címkék: hírek interjú vállalkozás ipar védjegy magyar termék

CAOLA - 180 éves a megújult magyar kozmetikai cég

2011.06.24. 13:57 Stef1

 

Készítette: Bajkó-Sokorayné Kelemen Angelika  (-:

Szólj hozzá!

Címkék: magyar szépség nosztalgia hazai vállalkozás ipar magyar termék

Miért válasszuk a Hazait? – Interjú Bajkó-Sokoray Istvánnal

2011.05.02. 10:04 Stef1

A magyar termékek népszerűségéről, és népszerűsítéséről a Budai Fiatalok Egyesületének, illetve a Magyar Termék Egyesület elnökével Ormos Péter beszélgetett.

OP: Az utóbbi időben egyre több a tudatos vásárló, egyre többen keresik és vásárolják a magyar termékeket. Ti mikor kezdtetek el a témával foglalkozni?
 
BSI: Május 1-én volt 2 éve, hogy elindítottuk a magyar-termekek.hu oldalt, és 5. évében jár az első egyesületünk. De egyénileg többen közülünk már régebben is foglalkoztak a kérdéssel.
 
OP: Mostanában sokat, és sokfelől halljuk, hogy fontos hogy a magyar termékeket részesítsük előnyben a külföldivel szemben. Nektek is az a jelmondatotok, hogy „Válaszd a Hazait!”. De miért is?
 
Széchenyit idézve: ipar nélkül a nemzet félkarú óriás”. Az a nemzetgazdaság, amely csak szolgáltatásokra és kereskedelemre épít, tehát nem termel, nincsenek saját termékei, az hosszútávon pusztulásra, folyamatos zsugorodásra van ítélve. És lesz egy pont, ahonnét már nincs visszaút. És ezt nem kellene megvárni!
 
OP: Mi a teendő? Hogyan tudjuk ezt elkerülni.
 
A történet kétoldalú, egy, állami szinten jobban támogatni kell a kis- és középvállalkozásokat. Nem csak beszélni kell erről, hanem cselekedni is. Érdekelté kell tenni őket, hogy több embert alkalmaznak, több embert jelentsenek be, ösztönözni kell őket a biztonságos expanzió, növekedés irányába… Hiszen, a meglévő regionális vállalataink, illetve jól működő kis- és középvállalkozások mellett szükségünk van még néhány újabb magyar nagyvállalatra, melyek legalább régiós szinten jelen vannak, és nagyobb exportra is képesek.
 
A többi – amiért mi is nap mint nap tenni próbálunk – rajtunk, vásárlókon múlik. Kezünkben a kulcs. Vagyis a pénztárcánk. Szép lassan meg kell tanulnunk, meg kell szoknunk, hogy mi a magyar, vagy legalább mi készült itthon, és ennek megfelelően kell cselekednünk. Még akkor is, ha néha a hazai drágább, mint a külföldi! Hiszen, ha ezt nem is olyan könnyű átlátni, megérteni, de ami a polcon sokszor drágábbnak tűnik, az az olcsóbb. Mert ha magyar munkahelyeket védünk meg, ha hazai vállalkozások termékeit vesszük, kevesebb segélyt kell kifizetni – megint csak a mi pénzünkből –, illetve adó és járulékok formájában a pénz egy jó része visszajön. Ha külföldit veszünk, az adó egy része, illetve a profit is kikerül a saját gazdaságunkból…
 
OP: Akkor ti is azt mondjátok, hogy kifelé a multikkal, a külföldi nagyvállalatokkal és termékeikkel?
 
BSI: Mi nem erről beszélünk. Nem erről van szó. Csak helyre kell állítani egy szintet, egy kvázi természetes arányt a hazai, magyar és külföldi termékek között. Jelenleg egy mélyponton vagyunk. Mely az államszocializmusnak, illetve a különös magyar privatizációs folyamatnak egyaránt köszönhető.
 
Visszatérve az eredeti kérdésre… A természetes az, ha országok, nemzetek kereskednek egymással. Ahhoz, hogy a mi termékeinket megvegyék máshol, ahhoz, hogy legyenek erős vállalataink, legyenek olyan szektorok, termékkategóriák, melyekben erősek vagyunk, ahhoz nyitott piacra van szükség. Lehet szabályozni, ellenőrizni, de gyakorlatilag nem lehet senkit sem kitiltani. Csak ösztönözni mindenkit, venni és támogatni a hazait, a magyart.
 
OP: A gazdasági, egyéni racionalizmuson túl mi motivál benneteket, miért népszerűsítettek magyar termékeket?
 
BSI: Többé kevésbé mindegyikünknek megvan a hasonló, de egyéni motivációja, számomra az ésszerűségen, illetve a hazaszereteten túl a fiam jelenti az ügyben az egyéni, külön ösztönzést. Nem szeretném, ha egy lepusztult, kiszolgáltatott országban nőnének fel, élnének a gyermekeim. Melyik szülő szeretné ezt..? Ezért lépni, cselekedni kell.
 
OP: Politikailag kötődtök valahová?
 
BSI: Nem.
 
OP: Csak azért kérdezem, mert sokak szerint hazai terméket vásárolni csupán érzelmi kérdés, illetve, hogy egyes pártok ezzel akarnak szavazatokat szerezni, meglovagolva a nemzeti érzületét egyeseknek…
 
BSI: A saját magunk által megtermelt és gyártott árukat vásárolni – elsősorban – nem érzelmi, hanem racionális kérdés. Visszatérve a politikára. Mi sem informálisan, sem egyéb módon nem kötődünk egyik párhoz sem. Azt hiszem, mindnyájunkat érdekel a politika, mindenkinek megvannak az egyéni pártreferenciái, de mi a saját magunk által választott fontos témákban, civilként fejtjük ki politikai tevékenységünket.
 
OP: Mi az egyesületek (Budai Fiatalok Egyesülete és Magyar Termék Egyesület – a szerk.) véleménye a – még mindig csak – készülő magyar termék rendeletről?
 
BSI: Jó kezdeményezésnek tartjuk. Viszont már most azt kell mondanom, hogy sajnáljuk, hogy felpuhult, a kezdeti tervezethez képest valószínűleg egy gyengébb rendelet lesz a vége. Elismerem, hogy nem egyszerű a kérdés, hogy nem egyszerű az ilyen tárgyú szabályozás, de már mint említettem, fogytán az időnk!
 
Ezen túl, annak sem örülök, hogy túlságosan az alapanyagok irányából közelítik meg a dolgot, szemben a tulajdonosi háttér vizsgálatával, a magyar tulajdon mértékével, arányával. Mi erre teszük a hangsúlyt. A nyersanyag persze, hogy nagyon fontos. De vannak olyan területek, termékkategóriák, ahol hiába magyar a cég, hiába magyar a munkaerő, de vagy nincs, vagy megfizethetetlen lenne a magyar, hazai alapanyag. És hát, természetesen, nem minden terem meg nálunk! A jogszabály szerint akkor ezek szerint nem lesz például magyar csokoládé?! Annak ellenére, hogy több közepes és kisebb méretű hazai tulajdonú, itthon működő édesipari vállalkozásunk van, a nyersanyag okán lehet, hogy tényleg nem lesz magyar csoki…
 
De hát, a végleges tervezet még mindig nincs készen, úgyhogy inkább nem kelteném a feszültséget, esetleg egészen feleslegesen.
 
OP: Mit szeretnétek, mi a tervetek a jövőre nézve?
 
BSI: Ha az adott témát nézzük, ez egyszerű. Szeretnénk, ha magyar-termekek.hu oldalunkon, adatbázisunkban nem csak hatszáz vállalkozás, márka szerepelne, hanem idővel a többszöröse… Tehát, minél több sikeres, jól működő magyar vállalkozást szeretnénk látni a piacon. Illetve röviden és tömören újra összefoglalva: azt szeretnénk, ha mindenki megértené, hogy mit is jelent, miért is fontos a szlogenünk: „Válaszd a Hazait! Válaszd a jövőt!”.
 
OP

Szólj hozzá!

Címkék: hírek vásárlás interjú magyar indulás hazai vállalkozás ipar magyar termék

Szerencsi Csokoládégyár

2011.04.17. 13:10 Stef1

Volt egyszer, valamikor egy szerencsi csokoládégyár...

Melyet 1923-ban hoztak létre, Magyar Kakaó és Csokoládégyár Rt. néven, a Stühmer-gyár, a Magyar Cukoripari Rt. és a Hangya Szövetkezet összefogásával.
 
Először főzőcsokoládét, majd tábláscsokoládét és kakaót készítettek, 1927-ben pedig ők kezdték meg a Boci Csoki gyártását, ekkor még Szerencsi TEJ elnevezés alatt. Az 1930-as években már cukorkát, tejkaramellát, bonbonokat és desszerteket is készítettek, s hamar népszerűvé vált a szerencsi konyakos meggy és a macskanyelv is… 
 
A gyár gépeit 1944-ben Németországba szállították, majd az egész céget – még az államszocializmus legkorábbi szakaszában – 1948-ban államosították. Ekkortól Szerencsi Csokoládégyár, majd Szerencsi Édesipari Vállalat néven működött tovább.
 
Rengeteg finom és kevésbé finom szocreál csokoládét, konyakmeggyet és szaloncukrot gyártva, termelve. A „szerencsi” általában jó volt – a boci és egyes más csokik egyenesen kiválóak –, és magyar volt; az emberek szerették. Aztán jött a rendszerváltás. Egy darabig még tovább létezett, aztán 1991-ben külföldi kézbe került…
 
Ma két szerencsi létezik. Egy „Szerencsi”, ami a Nestlé birtokában, tulajdonában van, és a termékeit "Szerencs" illetve "Szerencsi Bonbon" márkanév alatt forgalmazó magyar Szerencsi Bonbon. Az utóbbi – mely cég 1996-ban pont a hagyományok tovább vitele végett alakult –, ők mentették, mentik az értékeket, és próbálnak még jobb minőségben, régi jó termékeket előállítani. Egyre több sikerrel.
 
Jelenleg már az üzletek nagyabból 30%-ában kaphatóak a Szerencsi Bonbon Kft. termékei. Többek között a Coop és a Privát üzletlánc üzleteiben, egyes CBA üzletekben, illetve az óbudai Magyar Ízek Házában.
 
Táblás és szelet csokoládé, bonbon, szaloncukor, mogyorókrém, cukorka és gumicukor… Mint régen, csak jobb minőségben, és szocializmus nélkül. Persze azért a „retro” szellem néhány terméknél rendesen jelen van...
 
 
A magyar Szerencsi Bonbon Kft. honlapja: http://www.szerencsibonbon.hu.
 
 

Szólj hozzá!

Címkék: nosztalgia hungarikum édesség hazai magyar termék boci csoki

Nem mind magyar, ami annak látszik! - „Műmagyarok” a Versenyhivatal látókörében

2011.03.27. 21:11 Stef1

Megtévesztő magyar termék hirdetések miatt indított eljárásokat a GVH.

A Gazdasági Versenyhivatal észlelte, hogy több áruházlánc kereskedelmi kommunikációjában úgy hirdetett meg „magyar termék”-ként fogyasztási cikkeket, hogy azok előállításához használt alapanyagok egyes esetekben valószínűsíthetően nem magyar eredetűek, illetve a származási hely több esetben nem Magyarország.

Amennyiben egy áruval kapcsolatban olyan, a versenyt érdemben érintő kereskedelmi gyakorlat kerül közzétételre, ahol felmerül a termék eredetét nézve a valótlan tájékoztatás lehetősége, a Gazdasági Versenyhivatal eljárást indít a Fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvény (Fttv.) alapján.

A CBA franchise-rendszer tagja, a Hansa-Kontakt Kft. a 2010. április 1. és 10. között érvényes reklámkiadványban olyan termékeket is magyar termékként hirdetett, amelyek származási helye nem Magyarország. Így például:
• a „Szerencsi* Party étbevonó" csomagolásán származási helyként Csehország volt megjelölve,
• a Tomi Kristály mosópor két változatban került be a hirdetési újságba, és mindkét termék csomagolásán az olvasható, hogy a gyártási és származási hely, a hivatkozott kódok szerint Ausztria, Lengyelország vagy Szerbia.

Ezenfelül a 2010. május 6. és 15. közötti időszakban érvényes reklámkiadványában az ERU Camping teavajat szintén magyar termékként hirdette, azonban a termék származási helye Szlovákia.

Az Aldi Magyarország Élelmiszer Bt. „Magyar minőség” felirattal látja el nagyszámú, forgalmazásában lévő termékeket. A feliratot nemzeti színű háttér előtt kiemelten jeleníti meg az áruházi polccímkéken, televíziós reklámokban, reklámkiadványaiban, utcai plakátokon. Ezeken kívül internetes oldalain „Magyar minőség” menüpontot működtet, mely alatt négyféle termékcsoporthoz (hűtött termékek, gyorsfagyasztott termékek, italok, egyéb termékek) tartozóan számos termék megjelenik.

A „Magyar minőség” szlogennek a magyar nemzeti színekkel való együtt alkalmazása – valószínűsíthetően tévesen – azt a látszatot keltheti a fogyasztóban, hogy magyar terméket vásárol, annak ellenére, hogy egyes ilyen szlogennel hirdetett termékek ugyan Magyarországon nyerték el forgalomba hozatali végső formájukat, ám a termékek előállításához használt alapanyagok egyes esetekben valószínűsíthetően nem magyar eredetűek, így például:

Rama margarin – Unilever Kft.
Globus majonéz  – Unilever Kft. 
Sága Foods pulykapárizsi – SáGa Foods Zrt.
Omnia kávé – Sara Lee Hungary Zrt.
Boci csoki – Nestlé Hungaria Kft.
Győri, Pilóta keksz – Danone Kft. (Illetve Kraft Foods Hungária Kft. - BSI)
Sió rostos őszibarack – Sió Eckes Kft.
Baba kozmetikumok – Unilever Kft.
Borsodi sör – Borsodi Sörgyár Zrt. (Interbrew)
Soproni sör – Heineken Hungária Sörgyárak Zrt.

A SPAR Magyarország Kereskedelmi Kft. a 2010. július 29-től augusztus 4-ig és a 2010. augusztus 12-től 18-ig terjedő időszakban a Spar, Interspar és Kaiser’s üzlethálózatokat érintő országos reklámkiadványaiban úgy hirdetett meg „magyar termék”-ként termékeket, hogy azok származási helye nem Magyarország. Így például:

• a 2010. július 29-től augusztus 4-ig tartó időszakban többféle Cheeseland kördobozos ömlesztett sajtot a „Magyar termék” felirat és a nemzeti színek együttalkalmazásával hirdette, azonban a termékek származási helye Lengyelország,
• a 2010. augusztus 12-től 18-ig terjedő időszakban a Cheeseland Trappista sajtot kiemelt méretű fotóval, szintén a „Magyar termék” felirat és a nemzeti színek együttalkalmazásával hirdette, azonban a termékek származási helye Németország,
így a fogyasztók valószínűsíthetően tévesen juthattak arra a következtetésre, hogy magyar terméket vásárolnak.

A vállalkozások a kereskedelmi kommunikációjuk révén valószínűsíthetően megvalósították az Fttv. 6. §-a (1) bekezdésének b) pontjában foglalt rendelkezéseket és ezzel valószínűsíthetően megsértették az Fttv. 3. §-ának (1) bekezdését. A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának feltételezett megsértése miatt a Gazdasági Versenyhivatal versenyfelügyeleti eljárást indít a fent említett vállalkozásokkal szemben. A GVH egyre több információval rendelkezik (panaszok, bejelentések, kutatások, piaci jelzések) arról, hogy a fogyasztók számára – elsősorban élelmiszer termékek vásárlásako – fontos, hogy magyar termékeket vásároljanak. A vásárlók egyre gyakrabban mérlegelik az élelmiszerek alapanyagának eredetét.

Forrás: Elelmiszer.hu

(A szövegben vastaggal kiemeltük a kiadványokban, reklámújságokban magyarnak álcázott külföldi termékeket, márkákat.)

* A Nestlé tulajdonában lévő „Szerencsi” nem azonos és nem összekeverendő a tényleg magyar Szerencsi Bonbon Kft.-vel!

** A német Sió Eckes nyilatkozatban reagált a versenyhivatal vizsgálatára, mely nyilatkozatban érdekes módon tovább bizonygatják magyar mivoltukat.

1 komment

Címkék: külföldi vásárlás botrány auchan hazai védjegy élelmiszer

Pannonia Biztosító - A magyar biztosító

2011.03.18. 10:05 sbm (törölt)

 

A gazdasági világ egyik alapvető tétele, hogy pénzügyei mindenkinek vannak. Márpedig az ember a pénzügyeit illetően, mindig igyekszik körültekintő lenni. Ezért is örülhettünk, amikor a biztosítók piacán 2007-ben megjelent a 2010. szeptember 1-től CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt. néven futó társaság. A biztosító alapítói köztiszteletben álló, magyar származású emberek, érdemes megemlíteni néhányukat: Járai Zsigmond, Horváth Béla, Dr. Ádám Veronika (orvos-biológus, akadémikus, Vizi E. Szilveszternek, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnökének házastársa), a BROKERNET Csoport alapítói és vezetői (Kostevc Péter, Kútvölgyi Pál, Kósa Erika, Körvélyesi Zoltán), Czakó Borbála Xénia (az Ernst and Young szabályozási, kormányzati kapcsolati és esélyegyenlőségi területekért felelős globális partnere), Kieselbach Tamás, Dr. Martonyi János, Dr. Nobilis Kristóf, Straub Elek és Dr. Szapáry György.
A társaság, saját megjelenését így magyarázza: Biztosítónk alakulásakor a magyar biztosítási piac meghatározó szereplői többségében multinacionális cégek voltak. Szükség volt tehát egy hazai alapítású, magyar vezetésű biztosító társaságra.
Ahogy korábban említettük, a biztosítót elismert magyar közéleti személyiségek alapították és kiváló hazai szakemberek vezetik. A cég vezérigazgatója Gaál Csaba (korábban termékfejlesztési igazgató). Horváth Béla az igazgatóság elnöke (korábban vezérigazgató), a hazai piacon több vezető biztosítótársaság vezérigazgatója volt korábban. A felügyelőbizottságának elnöke pedig Járai Zsigmond korábbi pénzügyminiszter, jegybankelnök, aki jelenleg a Magyar Nemzeti Bank felügyelő bizottságának elnöke.
A CIG Pannónia Életbiztosító méltó utódja kíván lenni az 1857-ben alapított Első Magyar Általános Biztosító Társaságnak, melynek alapítója Lévay Henrik volt. Akkor is és most is hiányzott a biztosítási piacról a hazai jelentős és hiteles személyiségek által támogatott, az ő magántőkéjükön alapuló, magyar vezetők által irányított, hazai piacra koncentráló biztosító társaság. Ahogyan akkor, úgy most is szükség volt a gazdasági élet meghatározó szereplőinek összefogására, hogy kellő szakértelemmel és tapasztalattal meg tudjanak győzni másokat is ennek a célnak.
A biztosító így határozza meg saját stratégiáját: Társaságunk hitelességével, hatékony kommunikációjával és magas szintű társadalmi felelősségvállalással értékesíti termékeit a hazai és közép-kelet európai biztosítási piacon. Rugalmas, a hazai igényekre szabott ajánlatainkkal segítjük a családok gyarapodását és biztonságát. Célunk, hogy kiváló szolgáltatásainkkal, hatékony adminisztrációval és cégvezetéssel, valamint megbízható képviselői hálózattal a hazai és régiós piacon vezető pozícióba kerüljünk.
A vállalat vezetőinek a zöldmezős beruházásokban és a biztosítók működtetésében szerzett sokéves tapasztalataira építve akarják termékeinket és szolgáltatásainkat elérhetővé tenni a közép-kelet európai régióban. Ennek megfelelően a biztosító mára elérhető Szlovákia és Románia területén is. A mindennapi működés stratégiai eleme, hogy elsősorban a helyi szakemberekből álló vezetés tapasztalataira építenek, de a vállalati know how-t és a vállalati kultúra lényeges elemeit egységessé teszik.
A biztosító igyekszik az ügyfeleinek a különböző élethelyzetéből fakadó igényeire biztonságos megoldásokat nyújtani. Ennek megfelelően termékeik és szolgáltatásaik központi eleme a gyerekekről való gondoskodás fontosságára, a megtakarítások elhelyezésének lehetőségére, a családalapítás támogatására, a nyugdíjas évek anyagi biztonságának megteremtésére vagy a végtisztességről való gondoskodásra. A termékek a felelősen gondolkodó munkaadók számára is lehetőséget nyújtanak a munkavállalóikról való gondoskodásra és a hatékony munkavégzés kollektív vagy egyéni ösztönzésére. Magyar biztosítóként a helyi igényekre gyorsan reagálva rugalmas, testreszabott termékeket és biztosítási megoldásokat kínál. A társaság hazai munkahelyeket teremt, itthon adózik, a társadalmi- és gazdasági élet meghatározó szereplője.
A társaság a szolgáltatások minőségében és az értékesítés volumenében piacvezető kíván lenni a magyar életbiztosítási piacon. Az erős hazai anyavállalat mellett dinamikusan növekvő és stabil jelenlétet kíván elérni a régió piacain. A vállalatcsoport már középtávon jövedelmező életbiztosító társasággá kíván válni. 

Szólj hozzá!

Címkék: hírek magyar hazai pénzintézet

Te Döntesz!

2011.03.10. 15:42 Stef1

 Válaszd a Hazait! Válaszd a jövőt!

 

Szólj hozzá!

Címkék: fotó vásárlás hungarikum hazai élelmiszer magyar termék

Mit takar az 599?

2011.03.03. 00:26 Stef1

Mit jelent a különböző élelmiszereken megtalálható 599-es vonalkód?
 
A magyar termékeket különösen kedvelők között sok éve terjed az a – csak részben igaz – tézis, miszerint az 599-el kezdődő vonalkódos termékek itthon készültek.
 
Nos, mint már utaltam rá, ez sajnos csak részben, vagy csak bizonyos esetekben igaz. 

Röviden összefoglalva két esetben használható termékeken az 599-el kezdődő vonalkód:
 
• Minden olyan cég használhatja, akinek van bejegyzett leányvállalata Magyarországon, illetve természetesen, ha az adott cég itt van bejegyezve.
 
• Illetve a másik eset, hogy ha itthon átcsomagolják a külföldről érkező árut.
 
Logikus módon a kettő egyszerre is fennállhat.
 
Miért fontos, miért lényeges ez? Mert ebből tisztán látszik, hogy a vonalkód önmagában nem elég kiindukálási pont. A sikeresség érdekében, más tényezőket is figyelembe kell venni.
 
Segítséget jelenthetnek például a különböző védjegyek. Vagy a származási hely megtekintése. (Már ha nem írják rá, az is jelent valamit…) 
 
Illetve természetesen a gyártók, forgalmazók szerinti tájékozódás.
 
A fentiek végett működtetjük a honlapunkat, hiszen, – ha nem is egyszerű, ha tanulási folyamattal is jár, de akkor is szerintünk – a legbiztosabb módszer a jó választáshoz a gyártók szerinti tájékozódás.
 
Ezt megkönnyíteni hoztuk létre a Magyar Termék Adatbázist a www.magyar-termekek.hu címen.
 
(Egyébként, ha származási országként „EU” van feltüntetve, akkor az adott termék 99%, hogy külföldi! Kevés olyan magyar gyártó létezik, mely ezt írná rá termékére.)
 
Eleinte néha nagyon oda kell figyelni, mert a különböző külföldi gyártók nagyon jól tudják mi az érdekük, és egyes esetekben mindent megtesznek, hogy megtévesszék a vásárlót.
 
Egy-két szerény példa: a Danone termékein magyar vonalkód szerepel, annak ellenére, hogy a termékeik nagy része nem nálunk készül. Sőt, a francia Danone ennél igazából még tovább is megy: elkezdték a termékeiket „magyar termék” felirattal ellátni! Ami lássuk be, már több mint pofátlanság…
Egy másik jó példa, a Neogranormon kenőcs, illetve termékcsalád, amelynél a német gyártó óriás plakátokon hirdette, hogy „igazi magyar márka”… Ami megint vicces.
 
Konklúzió: idővel annyi külföldi cég használ már 599-es vonalkódot, hogy gyakorlatilag a vonalkód figyelése már csak egy dologban segíthet igazán: ami nem 599-el kezdődik, az biztosan nem magyar. Ami azzal, az még mindig lehet külföldi, vagy lehet, hogy az adott termék „csak” itthon készült, és lehet, hogy tényleg magyar áru…
 
Ezért fontosak a védjegyek, a származás-megjelölés, illetve az ellenőrzött, bevált gyártók és márkák.
 
Hogy milyen hazai védjegyek léteznek, működnek, arról részletesen egy másik bejegyzésünkben értekezünk majd…

 

Érdekeségképp, néhány ország kódja: 

300-379 Franciaország, 380 Bulgária, 383 Szlovénia, 385  Horvátország, 387 Bosznia-Hercegovina, 400-440 Németország, 450-459 és 490-499 Japán, 460-469 Oroszország, 470 Kirgizisztán, 471 Tajvan, 474 Észtország, 475 Lettország, 476 Azerbajdzsán, 477  Litvánia, 478 Üzbegisztán, 479 Sri Lanka, 480 Fülöp-szigetek, 481 Belorusszia, 482 Ukrajna, 484 Moldávia, 485 Örményország, 486 Grúzia, 487 Kazahsztán, 489 Hong Kong, 500-509 Anglia, 520 Görögország, 528 Libanon, 529 Ciprus, 531 Makedónia, 535 Málta, 539 Írország, 540-549 Belgium/Luxembourg, 540-549 Lichteinstein, 560 Portugália, 569 Izland, 570-579 Dánia, 590 Lengyelország, 594 Románia, 599 Magyarország, 600-601 Dél-Afrika, 640-649 Finnország, 690-695 Kína, 700-709 Norvégia, 729 Izrael, 730-739 Svédország, 760-769 Svájc, 789-790 Brazília, 800-839 Olaszország, 840-849 Spanyolország, 850 Kuba, 858 Szlovákia, 859 Csehország, 860 Szerbia, 869 Törökország, 870-879 Hollandia, 890 India, 893 Vietnam, 899 Indonézia, 900-919 Ausztria

1 komment

Címkék: külföldi vásárlás hazai ipar védjegy magyar termék

süti beállítások módosítása