Megosztás

|

Magyar-Termekek.hu Blog_

A magyar-termekek.hu blogja. Hírek, információk hazai gyártókról, az itthoni, illetve a külföldi piacokon kapható magyar termékekről. Megírjuk, hogy mit, miért, s miért nem ajánlunk a vásárlóknak.

Honlapunk: magyar-termekek.hu

Facebook: facebook.com/magyartermekek
Twitter: twitter.com/magyartermekek
YouTube: youtube.com/magyartermekek

E-mail: info@magyar-termekek.hu

„Válaszd a Hazait! Válaszd a jövőt!”

Facebook

Húsz év után újra magyar kézben a kabai cukorgyár - Répatermelők veszik meg az egykori gyárat

2013.01.21. 15:33 Stef1

 

"A Hajdú-bihari Napló értesülései szerint 20 év után ismét magyar kézbe került a volt kabai cukorgyár.

A tulajdonos Eastern Sugár Zrt. évek óta hiába próbálta értékesíteni a 270 hektáros üzemet, mígnem egy szlovák cég tett ajánlatot. Mielőtt azonban az üzlet létrejött volna, egy répatermelőkből álló hajdú-bihari befektetői csoport élt az elővásárlási jogával, és több százmillió forintért megvásárolta a volt cukorgyárat.

A tulajdonosok egyelőre névtelenséget kérő képviselője szerint még ezen a héten aláírhatják az adásvételi szerződést az Eastern Sugarral, a kabai cukorgyár pedig még jelentős szerepet vállalhat a hazai cukortermelés és cukorellátás szolgálatában."

Répatermelőkből álló hajdú-bihari, magát egyelőre megnevezni nem kívánó befektetői csoport – élve elővásárlási jogával – több százmillió forintért megvásárolta a volt kabai cukorgyárat. Még ezen a héten aláírhatják az adásvételi szerződést az Eastern Sugarral."


"Ismert, jelenleg a magyar cukortermelés a belső keresletet sem elégíti ki. Magyarország 400 ezer tonnás cukorkvótával lépett be az EU-ba, ebből 300 ezer tonnát adtak vissza a cukoripart privatizált cégek, a megmaradt százezer tonnát a kaposvári gyár kihasználja, de az ország éves szükséglete 300 ezer tonna cukor – mondta 2012 februárjában Font Sándor, a mezőgazdasági bizottság elnöke.

A cukorgyárak privatizációját a parlament is vizsgálta korábban. „Hazánkban a nyolcvanas évek végén még tizenkét cukorgyár volt, ám az elhibázott törvénykezés és a privatizáció miatt számuk rohamosan csökkent. 1994-ben indult el a Magyar Cukor Rt. a megmaradt öt cukorgyár egyesülésével. Mivel az állam nem segítette, ezt is eladták.” - nyilatkozta Font Sándor a hazai cukoripar tönkretétele kapcsán."

kaba-600x4001.jpg


"A Kabai Cukorgyár új tulajdonosai az agrár-ipari tevékenység mielőbbi erősödésében érdekeltek.

Szegi Emma polgármester a Kabai Cukorgyár új tulajdonosaitól garanciát szeretne kapni arra, hogy a jövőben valóban teremtődnek új munkahelyek az egykori iparvállalat ma ipari parkként működő telephelyén. – Az Eastern Sugar Zrt. nemcsak azt vállalta, hogy 2016-ig ipari parkként működteti a területet, hanem azt is, hogy új munkahelyeket teremt. Ebből azonban semmi nem lett – fogalmazott a városvezető.

A Naplónak a vevő, a Kabai Agrár Ipari Park Kft. képviselője megerősítette: vállaltuk, hogy az ES Zrt. kötelezettségét tovább visszük, azaz, a telephelyet 2016-ig ipari parkként működtetjük. Új munkahelyek teremtésére vonatkozó kötelezettség vállalásról nincs tudomásunk, alapanyagtermelőként azonban nyilván az az érdekünk, hogy az ipari parkban az agrár-ipari tevékenység erősödjön. Hogy ez bioetanol- vagy biogázüzemet, esetleg más ipari létesítményt jelent, azt majd a jövő eldönti. Azon leszünk, hogy minél több kisebb-nagyobb vállalkozás lásson fantáziát a parkba való betelepülésben – mondta."

 

Forrás: haon.hu / zipp.hu / trademagazin.hu

39 komment

Címkék: hírek vásárlás üzlet indulás nosztalgia hazai ipar élelmiszer magyar termék

HVG: "Nem Orbán miatt magyarkodnak a multik"

2012.11.14. 21:25 Stef1

 

Az alábbiakban közöljük a HVG magyar termékkel kapcsolatos ma publikált írását. Egyrészt, tényleg örülünk neki, hogy ők is pozitív értelemben foglalkoznak a témával. (Még ha van is egy-egy apróság a leírtakban, amivel nem értünk egyet.) Másfelől érdemes megfigyelni, hogy a cikkben szereplő külföldi vállalatok mennyire kapálóznak azért, hogy bizonyítsák: ők a leghazaiabbak, és náluk kapható a legtöbb magyar termék…

A külföldi áruházláncok is egymás után rukkolnak elő kampányokkal, melyben a magyar termékeket népszerűsítik. A láncok állításuk szerint csak a magyar áruk minőségét nézik, a politika ebben nem játszik szerepet. A vásárlók eleve jobban keresik a magyar árukat, és ha egy magyar beszállítót támogatnak, akkor azzal áttételesen saját fogyasztóik vásárlóerejét is növelik.

Kóstolják meg, isteni! – így kommentálta Budai Gyula, a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) államtitkára még idén nyáron a magyar dinnye ízét egy budapesti Auchan-áruházban. A görögdinnye nem az egyetlen olyan termék, mely magyar beszállítóktól érkezik: csirkehús, alma, szilvás gombóc, paprika – csak hogy egy pár árut említsünk, melynek "magyarságát" az utóbbi időben külön reklámokban igyekeztek az áruházak kihangsúlyozni. A külföldi  tulajdonú láncok egyre-másra licitálnak egymásra abban, hogy miképp növelik a magyar termékek részarányát a polcaikon, és fektetnek nagyobb hangsúlyt a beszállítóik között a magyarokra.

A nagy áruházláncok nem minden nyomás nélkül fordultak ebbe az irányba. A fogyasztók részéről érezhetően növekszik az érdeklődés a magyar termékek iránt, emellett 2010 óta a magyar kormány fokozottabban igyekszik a magyar termelőket, vállalkozókat helyzetbe hozni – ám ez néha igencsak faramuci megoldásokat szül (lásd dinnyekartell-történet). A láncok, mintha mindezt nem is érzékelnék, a magyar termékek kiválóságára helyezik a hangsúlyt a megkeresésünkre adott válaszaikban. A politikáról szó sem esik. Az viszont tény, hogy egyre több magyar termékkel találkozhatunk az áruházakban. Sőt, a láncok sajátmárkás termékei között is egyre több a hazai gyártó.


A magyar termékkel a magyar vásárlóerőt is növelik

Fél évvel ezelőtt még azt mondtam volna, hogy termékeinknek körülbelül 85 százaléka magyar. Az új rendelkezések értelmében (lásd erről Mi is számít magyar terméknek? című keretes írásunk) ugyanakkor át kell néznünk teljes árupalettánkat, hogy mi is az, ami magyarnak nevezhető – mondta a hvg.hu-nak Gillemot Katalin, az Auchan szóvivője. Gillemot kiemelte, hogy ők többféle útvonalon igyekeznek magyar beszállítókat bevonni tevékenységükbe. Nagyobb beszállítóik mind a 19 áruházat ellátják, 1100 beszállítójuk mintegy 70 százaléka kis- és középvállalkozás, azonban mindegyik áruháznak megvan a lehetősége arra, hogy lokális, vagyis közvetlenül helyi termékeket szerezzen be, például kecskesajtot, és azt abban az áruházban eladásra kínálja.

A zöldség-gyümölcs területén az utóbbi 2-3 évben jelentős előrelépést tudtak tenni. Sok termelőnek problémát okozott, hogyan juttassa el termékeit az áruházakba, ám ma már az Auchan egy külön logisztikai központtal rendelkezik, ahová begyűjtik a zöldség- és gyümölcstermelők áruját, ahonnan még a romániai áruházak egy részét is ellátják. Sajátmárkás termékeik esetén pedig 3 nyelvű a csomagolás, hogy adott esetben ne kelljen pluszköltségekkel számolni, ha exportra menne az áru. Gillemot hozzátette, hogy szorgalmazzák a beszállítóik exportlehetőségeinek bővítését is.

Mi is számít magyar terméknek? Kibogozhatatlan fogalomtár

A magyar termék minősítés vagy bármely más, az élelmiszer magyar származását tartalmazó állítás szeptember 1-től kizárólag akkor tüntethető fel az árun, ha az magyar alapanyagból, Magyarországon készült. Vagyis a növényi eredetű élelmiszer alapanyagait belföldön termesztették, a vadon termő növényt Magyarországon gyűjtötték, kezelték, csomagolták. Az állati eredetű élelmiszerekhez felhasznált állatok itt születtek, azokat határokon belül tenyésztették, dolgozták fel, a halakat honi vizekből fogták ki, a vadakat pedig Magyarországon ejtették el. Hazai terméknek akkor nevezhető az élelmiszer, ha összetevőinek legalább 50 százaléka magyar, és a feldolgozás minden egyes lépése Magyarországon történt. Hazai feldolgozású termékek körébe tartoznak a Magyarországon feldolgozott, de többségében import eredetű összetevőket tartalmazó élelmiszerek is. A nem szabályszerű megjelölésű élelmiszerek egy év türelmi időt kapnak.

Az önkéntes megkülönböztető jelölések használata ugyanakkor komoly kavalkádot is szül: több tízezer terméket kell a cégeknek átvizsgálni, és minősíteniük, ha az önkéntes megjelöléseket használni akarják. Emellett az áruházláncoknak és beszállítóknak ezentúl sokkal komolyabban oda kell figyelniük arra, hogy mit is neveznek ezentúl magyar terméknek. A cikkben a fogalmak túlburjánzásának elkerülése érdekében, és mivel az új rendszer még nem állt fel teljesen, magyar terméknek nevezzük az eddig magyar terméknek hívott, magyar beszállítóktól és elvileg magyar alapanyagokból készült árukat.

Az Auchan szóvivője szerint elsősorban agráripari, élelmiszer-ipari területről vannak magyarországi termékeik, bár azonos feltételek esetén más szektorokból is előnyben részesítik a helyi árut. A magyar termékek utóbbi években tapasztalt "felfutására" reagálva Gillemot hangsúlyozta, hogy az Auchannál az már régóta bevett gyakorlat, hogy döntően helyi termékeket árulnak. Ugyanakkor azt is érdemesnek tartotta kiemelni, hogy a magyar termékek forgalmazását azért is tartják fontosnak, mivel a helyi beszállítók, dolgozók az ő vásárlóik is. Vagyis azzal, ha munkahelyeket őriznek meg, és újakat teremtenek, részben saját fogyasztóik vásárlóerejét is növelik.


Hiába német a tulaj, "mi egy magyar cég vagyunk"

A Lidl Magyarország több mint 202 magyar beszállítóval dolgozik és a termékpaletta 50 százaléka magyar áruból áll – mondta Tőzsér Judit, a cég PR-vezetője. Tőzsér hozzátette, egyértelműen az élelmiszeripar területéről jönnek ezek a termékek, és évről évre igyekeznek növelni a magyar termékek arányát. Ezt szerinte az is mutatja, hogy öt évvel ezelőtt még 32 százalék volt csak a magyar áruk aránya. A Lidl PR-vezetője hangsúlyozta: annak ellenére, hogy az anyavállalatuk német, ők egy magyar cég, itthon adóznak, itthon fektetnek be – ezzel is növelve a magyar gazdaság erejét. Tőzsér szerint a magyar beszállítók által garantált minőség is nagyon jó, ezért is döntenek folyamatosan a magyar termékek mellett. A legtöbb esetben nem a minőség, hanem a volumen a probléma, vagyis nem tudnak annyi árut szállítani, mint amennyi megrendelés lenne.

A Lidl eközben épp a napokban hirdette meg a "Lidl a magyar beszállítókért" nevű programot azzal a céllal, hogy magyar partnerei az eddiginél nagyobb számban juthassanak piacra külföldön. A Lidl magyar partner-vállalkozásai idén főleg friss és mélyfagyasztott zöldségeket, felvágott- és szalámiféléket, borokat, fagyasztott tésztaféleségeket és panírozott húsokat, olajos magvakat, illetve üdítőitalokat szállítanak a lánc kilenc országába, majdnem hatmilliárd forint értékben.

 lidl2012.jpg 

A termékek között található 2,5 millió liter tokaji bor, 55 ezer kg fűszerpaprika és 1,2 millió kg szilvás gombóc. Arra a kérdésre, hogy vajon nem a magyar piac gyengébb teljesítménye miatt keresnek-e külföldi lehetőségeket, Tőzsér elmondta, hogy nem feltétlenül a magya piac gyengülése miatt növekszik exportjuk, hanem élnek a külföldi lehetőségekkel, és erre biztatják beszállítóikat is. A Lidl korábbi tájékoztatása szerint már 2006 óta folyik magyar termékek exportja.

A Tesco a legnagyobb exportőr az áruházláncok között

A Tesco a tavalyi évben mintegy 50 milliárd forint értékben exportált magyar termékeket a régióba – köztük mintegy 3 ezer tonna dinnyét is. Gerry Gray, a Tesco magyarországi vezérigazgatója még júliusban úgy nyilatkozott, hogy ennek az összegnek a legnagyobb részét agrártermékek és élelmiszerek tették ki. Céljuk, hogy öt éven belül megduplázzák a kivitelt, és vállalat nettó exportőrré váljon. A Tesco magyarországi áruházaiban a cég közlése szerint 74 százalék a magyar termékek aránya. A Századvég Gazdaságkutató szerdán ismertetett tanulmánya szerint is magas a magyar termékek aránya a Tescoban, több termékkörben tart magasabb arányban magyar árut, mint versenytársai. A tej és tejtermékek esetében ez például 92 százalék.

Az ár az első, nem az, hogy magyar

Az egyik nagy külföldi lánc beszerzéseire rálátó forrásunk szerint bár a magyar vásárlóknak fontos az, hogy egy termék magyar legyen – a hazai ízeket kedvelik a vásárlók –, ők is itthoni előállítású termékeket raknak polcaikra, ha létezik abban a kategóriában magyar áru. Ugyanakkor az egyes áruházláncoknál az erősebb vagy gyengébb központi beszerzés komoly mértékben megszabja azt, hogy mennyi magyar termékkel is találkozhatunk boltjaikban. Ha adott esetben erős a központi beszerzés, akkor a régiós piac összes áruházába belga mosópor kerülhet, de magyar zöldségek is ugyanígy vándorolhatnak külföldre.

Az ár és a marketing hihetetlen fontos, a magyar vásárló rendkívül árérzékeny. Ha 20 forinttal csökken egy liter étolaj ára, az emberek már "megőrülnek". Ezért is van az, hogy még mindig az ár a döntő inkább, és ha a külföldi termék olcsóbb, akkor a vásárlók azt választják. Egy korábbi felmérés szerint a vevők mindössze 10 százaléka figyel arra, hogy magyar terméket válasszon.

Az, hogy egyes áruházláncok nettó exportőrré váljanak, csak akkor lesz elképzelhető, ha a cégeknek hosszabb távon is megéri Magyarországon gyártatni. A 1,5 százalékos UHT tej például szinte egyik boltban sem magyar, ezt a csehek vagy a lengyelek olcsóbban tudják előállítani, mi ezen a területen nem muzsikálunk fényesen. Egyéb élelmiszerek, a bor, sör, ásványvizek területén – vagyis döntően az agrártermékeknél – ugyanakkor már nagyrészt magyar termékek találhatók a palettán. A magyar termékek erőteljesebb megjelenését pedig nem azért propagálják, mert a kormányzat ezt sulykolja, hanem mert a magyar termékek jelenléte "jót tesz az áruházaknak". Amíg a vevőknek fontos a magyar termék, addig nekünk is az – fejtette ki forrásunk.

A többiek sem maradnak le

A már említett külföldi láncok mellett a Spar, Penny Market és Profi is erősen koncentrál a magyar termékekre, náluk is nagyrészt az agráripari termékek viszik a prímet. A Penny Marketben például kétharmad a magyar termékek aránya, ezzel vezet a diszkontláncok között. A Spar például olyannyira jól szerepel ezen a területen, hogy a hazai beszállítók körében végzett titkos szavazás alapján, 2009 novemberében a Spar elnyerte a Magyar Termék Nonprofit Kft. az "Év magyar árukért elkötelezett kereskedőjének" díját, a Progresszív magazin szakmai versenyén.

Forrás: hvg.hu

 

Szólj hozzá!

Címkék: statisztika multi vásárlás tesco lidl auchan hazai élelmiszer magyar termék

Mirelite reklám (2012)

2012.11.07. 17:04 Stef1

A 100%-ig magyar tulajdonú, néhány éve egyesült vállalatnál most újra nagyobb hangsúlyt fektetnek a „Mirelite” márkanév használatára. És ez az új reklámfilmjükön is látszik…

Mirelite Mirsa Zrt. - https://www.mirelitemirsa.hu

Szólj hozzá!

Címkék: hírek magyar videó nosztalgia vállalkozás ipar élelmiszer magyar termék

Újra elfogadták a magyar termék rendeletet

2012.07.22. 22:16 Stef1

A kormány úgy döntött, hogy megjelenhet a magyar termék rendelet. A jövőben önkéntes alapon feltüntethető az élelmiszereken a „magyar termék”, a „hazai termék” és a „hazai feldolgozású termék” jelölés. A vidékfejlesztési miniszteri rendelet a hazai vásárlók jobb tájékoztatását, a magyar termékek kiemelt pozícióját biztosítja.

A fogyasztók egyre gyakrabban keresik a boltokban a magyar termékeket, nő a magyar élelmiszerek iránti igény, ugyanakkor a vásárlók nehezen igazodnak el a különféle címkék és jelölések között. Ezért a szaktárca elkészítette „az egyes önkéntes megkülönböztető jelölések élelmiszereken történő használatáról szóló” rendeletet, amely szabályozza, hogy milyen feltételek mellett tüntethető fel a jövőben az élelmiszerek csomagolásán a "magyar termék", a "hazai termék" és a "hazai feldolgozású termék" megjelölés.

A röviden csak magyar termék rendeletként emlegetett jogszabály három kategóriába sorolja a magyar eredetű élelmiszereket.

A magyar termék minősítés, vagy bármely más, az élelmiszer magyar származását tartalmazó állítás kizárólag akkor tüntethető fel az árun, ha az magyar alapanyagból, Magyarországon készült. Vagyis a növényi eredetű élelmiszer alapanyagait belföldön termesztették, a vadon termő növényt Magyarországon gyűjtötték, kezelték, csomagolták. Az állati eredetű élelmiszerekhez felhasznált állatok itt születtek, azokat határokon belül tenyésztették, dolgozták fel, illetve a halakat honi vizekből fogták ki, a vadakat pedig Magyarországon ejtették el.

Hazai terméknek akkor nevezhető az élelmiszer, ha összetevőinek legalább 50 százaléka magyar és a feldolgozás minden egyes lépése Magyarországon történt.

A harmadik kategória a hazai feldolgozású termékek köre. Ide tartoznak a Magyarországon feldolgozott, de többségében import eredetű összetevőket tartalmazó élelmiszerek.

A rendelet nem teszi kötelezővé a kategóriák használatát, mindössze a tájékoztató szöveg önkéntes feltüntetésének szabályairól intézkedik, és nem kapcsol hozzá védjegy, vagy logó használati kötelezettséget. Ennek megfelelően a Vidékfejlesztési Minisztérium  nem tervezi logók, vagy tanúsító védjegyek bevezetését, ugyanakkor támogatja a rendeletnek megfelelő civil tanúsító védjegyek használatát.

A Vidékfejlesztési Minisztérium az EU-s szabályoknak megfelelően még a múlt év végén kiküldte notifikációs eljárásra Brüsszelbe a Bizottság részére a magyar termék rendelet tervezetét. Az unió a dokumentum több pontját kifogásolta, de a kormány úgy döntött, hogy a tervezet kiállja az uniós próbát.

Forrás: Vidékfejlesztési Minisztérium

2 komment

Címkék: hírek vásárlás jogszabály hungarikum hazai ipar védjegy élelmiszer magyar termék érdekképviselet

Külföldi termékek - Magyar alternatívák

2012.06.27. 16:11 Stef1

Rengeteg olyan termék, márka van a hazai piacon, amit még ma is magyarnak gondolunk, pedig már rég nem azok. Íme, néhány:

(Mellettük, általunk ajánlott valódi magyar termékek.)

  • Sió (a német Eckes-Granini csoport tulajdona)

  helyette: Hey-Ho vagy Szobi, Pacific, Pölöskei, Piroska, ÁGI!

  • Sága (angol tulajdon)

  helyette: Pick, Délhús vagy Orsi, Szilvási, Privát Hús stb.

  • Globus konzervek (a cseh Hamé illetve a francia Bonduelle tulajdona)

  helyette: Szegedi Paprika Zrt., Szefi, "Hazai Ízek", "Menza", Vecsési, Szatmári Konzerv, Kecskeméti Konzerv, Pick stb...

  • Globus ételízesítők (az angol, illetve holland Unilever tulajdona)

  helyette: UNIVER! (NEM Unilever!) És például: Kalocsai.

  • Győri keksz (az amerikai Kraft Foods vállalatcsoport tulajdona)

  helyette: DETKI Keksz. Vagy Urbán&Urbán, Madár és fia, Mogyi!

  • Piros Pöttyös (a holland Friesland tulajdona)

  helyette: Cserpes Trudi! Vagy Mizo Túró Rudi, vagy Piros Kockás! (-:

  • Boci csoki (a svájci Nestlé tulajdona és... Csehországban készül!)

  helyette: Szerencsi BonBon, Stühmer! (Vagy esetleg Tibi csoki, mert az osztrák, de itthon készül.)

  • Horváth Rozi (az osztrák Salinen tulajdona)

  helyette: Böllér, Szegedi Paprika, Házi Arany, Univer, Lucullus, Kalocsai, Paprika Molnár...

  • Vénusz (a francia Bünge csoport tulajdona)

  helyette: Kunsági Éden! (NT Kft.)

  • Milli Tej (a holland Friesland tulajdona)

  helyette: - rengeteg a magyar alternatíva, néhány budapesten elterjedtebb márka - Mizo, Alföldi Tej, Tolle, Minna (Miskolc), Abaújtej, Solum Tej, Naszálytej, Sole, Farmer...

  • Pannontej (a francia Bongrain Csoport tulajdona) 

  helyette: Mizo+Sole, Köröstej, Tűndérkert, Fino, Cserpes!

  • Medve, Karaván, Bakony és Tihany (Bongrain Csoport)

  helyette: Mizo+Sole, Köröstej, Fino, Cserpes! Tolle! Vagy Szarvasi Mozarella!

  • Törley, Hungária, Walton pezsgők (a német Henkell pincészet tulajdona)

  helyette: Szent István, Muscat de Luxe vagy Balaton pezsgő!

  • BB bor és pezsgő (Henkell)

  helyette: az oldalunkon van több mint 100 borászat, 11 magyar pezsgő...

  • Kotányi (az osztrák Kotányi GmbH tulajdona, a gyártás is Ausztriában zajlik)

  helyette: Böllér, Szegedi Paprika, Házi Arany, Univer, Lucullus, Kalocsai, Paprika Molnár...

  • Baba (az Unilever tulajdona, Csehországban és Lengyelországban készül)

  helyette: Caola, CFA Hungária, Naturland! Béres.

  • Tomi (a Henkel tulajdona)

  helyette: CFA Hungária

  • Koronás Cukor (az osztrák Agrana tulajdona, de a termékek egy része itt készül)

  aki cukorrépából készült magyar cukrot szeretne, az bajban van... Mert nincs.

  • Kaiser (a szlovák Penta csoport tulajdona)

  helyette: Pick, Délhús vagy Koppány, Szilvási, Privát Hús, Mangold, Pápai Hús, Donáth, Kapuvári stb.

  • Debreceni, Csaba Hús, Szole Meat (Penta csoport)

  helyette: Pick, Délhús vagy Koppány, Szilvási, Privát Hús, Mangold, Donáth, Kapuvári, Pápai Hús, Ringa...

  • Sport szelet, Kapucíner, Piros Mogyorós (az amerikai Kraft Foods tulajdona)

  helyette: Szerencsi Bonbon, Stühmer! Vadász Szelet! 
  (Vagy esetleg Tibi csoki, mert az osztrák, de itthon készül.)

 

Magyarnak hitt külföldi márkák, termékek listája honlapunkon: 
http://magyar-termekek.hu/nemveletlenul.html

 

7 komment

Címkék: multi külföldi vásárlás magyar lista botrány tej nosztalgia édesség keksz élelmiszer magyar termék boci csoki

Milyen a magyar termék és a magyar minőség?

2012.05.11. 14:47 Stef1

 

Az üzletláncok forgalmuk növelése érdekében gyakran alkalmaznak a termékek magyar eredetét hangsúlyozó reklámszövegeket, illetve jelzéseket.

A reklámújságokban, plakátokon, az üzletek polcain, illetve a termékeken közvetlenül elhelyezett "magyar termék", "magyar minőség" szlogenek, a nemzeti színek használata, illetve egyéb hazai minőségre utaló jelzések alapján a vásárló arra a következtetésre juthat, hogy a termék (elsősorban élelmiszer) magyar alapanyagokból készült.

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) megállapítása szerint az elmúlt években a fogyasztók által vásárolt termékek esetén a magyar, hazai jelleg a termék tulajdonságain túlmutatóan a termék előállítása vonatkozásában egyfajta többlettartalommal töltődött meg, s a termék magyar, hazai jellege egyben a magyarországi értékteremtéssel, a termelés során keletkező nyereség hazánkhoz kötődésével, a magyar munkahelyekkel, azok megőrzésével való kapcsolatot is jelenti. Statisztikák azt mutatják, hogy a vásárlók többsége az azonos árú és minőségű termékek közül a magyar eredetre utalót választja.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A GVH a magyar termékekkel, magyar minőséggel kapcsolatos kereskedelmi gyakorlatok vizsgálatára a hivatalhoz érkezett bejelentések és panaszok alapján több eljárást indított. A magyar termék fogalma hétköznapi értelmezésben a magyar alapanyagból, magyar cég által, magyar munkaerő közreműködésével, Magyarországon előállított termékeket jelöli. A jogi szabályozás hiányában a termékek gyártói, illetve a kereskedők egy meglehetősen tág, egyedi értelmezésből indulnak ki, melynek következtében olyan terméket is magyar minőség tulajdonsággal ruháznak fel, amelynek előállítása során nem vagy csak elenyésző mennyiségben használnak fel magyar alapanyagot.

A GVH első lezárt ügyében a vizsgált vállalkozás a magyar fogyasztók által megszokott, a magyar piacon bevezetett tradicionális márkanevet viselő termékeken helyezett el "magyar termék" feliratot. A vállalkozás állítása szerint ezek a termékek hagyományos receptúrájuk révén magyarnak tekinthetőek, ugyanakkor a vállalkozás nem tudott olyan bizonyítékot bemutatni, amely minden kétséget kizáróan igazolja, hogy a gyártók ténylegesen valamilyen hagyományos receptúrát alkalmaztak a termékek előállítása során. Egy másik vállalkozás több száz általa forgalmazott, döntően élelmiszer-ipari terméket magyar minőség felirattal és nemzeti színekkel jelenített meg hirdetéseiben. A versenyhivatal az eljárás során megállapította, hogy a vállalkozás nem rendelkezik egyértelmű kritériumokkal annak eldöntésére, hogy egy adott termék mikor tekinthető magyarnak, illetve, hogy a "magyar minőség" címkét ráteszi-e a termékre vagy sem.

A harmadik eljárás lezárásának eredményeként a vállalkozás kötelezettséget vállalt, amelynek alapján a "magyar termék" megjelölést kizárólag olyan termék esetében alkalmazza, amely termékek származási helye igazoltan Magyarország, továbbá élelmiszerek esetén a termékek jellemző - a minőséget befolyásoló - alapanyagai a beszállítóktól beszerzett információk alapján magyarok.

Jogsértést követett el a vállalkozás

A GVH szerint termékmegjelölés egy előzetesen rögzített, az egész szervezetre kiterjedően következetesen alkalmazott követelményrendszer alapján alkalmazható. Különösen élelmiszerek esetében fontos, hogy a követelményeket legalább a termék gyártásiszármazási helyére, illetve alapanyagainak eredetére figyelemmel alakítsák ki. A vállalkozás azzal, hogy egy egységes követelményrendszer nélküli magyar jelleget hangsúlyozó termékmegjelölést használt, jogsértést követett el.

 Forrás: naplo-online.hu

Szólj hozzá!

Címkék: hírek multi külföldi vásárlás üzlet hazai védjegy élelmiszer gazdasági versenyhivatal

Brüsszelnek nem ízlett a magyar

2012.04.24. 13:14 Stef1


Terjedelmes levélben részletezte a napokban az Európai Bizottság, hogy milyen kifogásai vannak a tavaly év végén notifikációra kiküldött magyar termékrendelettel kapcsolatban. Az uniós aggályok miatt így hónapokig elhúzódhat a rendelet hatályba léptetése, illetve kérdéses, hogy a jelenlegi formában maradhat-e egyáltalán a magyar jogszabály.

Brüsszel ugyanis nem csak formai, technikai kifogásokat hozott fel a jogszabály szövege kapcsán. Az unió illetékes főosztályán úgy látták, hogy a jogszabály ebben a formában diszkriminatív, továbbá zavaros és érthetetlen a fogyasztók számára.

Mint arról korábban beszámoltunk: a kormány tavaly elszánta magát arra, hogy rendet vág a „magyar” termékeredetet jelző címkék között. A Vidékfejlesztési Minisztérium berkeiben végül elkészült jogszabály szerint a gyártók és a kereskedők „önkéntes alapon” három címke között választhatnak.

A piacon unos-untalan használt „magyar termék” mellett létezne a „hígabb”, importot is tartalmazó „hazai termék” címke, végül a „hazai feldolgozású termék” megjelölés. Brüsszel szerint viszont ezeket a finom megkülönböztetéseket a fogyasztó nem tudja értelmezni. (Különösen hogy a szabályozás is érintetlenül hagyná az utóbbi években elburjánzott egyéb védjegyeket.)

A közmédiumokban és a kormánypárti sajtóban jellemzően úgy kommentálták az ügyet, hogy az unió magával a „magyar” termékmegjelöléssel nem ért egyet. A hazai kormányzati tisztségviselők által tolmácsolt uniós levél szerint a „magyar” termékeredet sulykolása diszkriminatív lehet, a fogyasztó az importtermékkel szemben ugyanis diszkriminatív módon előnyben részesítheti a magyar terméket, és így sérül az áruk és a szolgáltatások szabad áramlásáról szóló uniós alapelv.

Túl azon, hogy ez inkább elméleti lehetőségnek tűnik –a témával foglalkozó hazai piackutatások szerint a magyar fogyasztó legfeljebb akkor mereng el a termék eredetén, ha az a importáruval egy árban van –, elemzők szerint valójában az uniós kritika inkább annak szólt, hogy a kormány jogszabályban írná elő a „magyar termék” megjelölés tartalmát.

Korábban az Országos Kereskedelmi Szövetség is felvetette, hogy a „magyar termék” jogszabályban történő körülírása kiválthatja az unió ellenkezését. A kereskedők szerint sokkal szerencsésebb lett volna, ha egy jogszabály helyett szakmai, civil szervezetek együttműködésére bíznák a nemzeti eredetet jelző címkék kialakítását. Könnyen lehet, hogy erre mozdul el később a kormány is.

A kabinet részéről Gyaraky Zoltán, a Vidékfejlesztési Minisztérium főosztályvezetője a Kossuth rádió 180 perc című műsorának nyilatkozva kissé sejtelmesen úgy fogalmazott, hogy külföldön civil fellépésre sikerült a termékvédjegyeket bevezetni, és amennyiben Brüsszel és a magyar kormány álláspontja nem közeledik, akkor a magyar kormány is „feltehetően is ezt az eszközt fogja használni”.
 

Forrás: Nol.hu

Szólj hozzá!

Címkék: hírek multi botrány hungarikum védjegy magyar termék érdekképviselet

A kisüzemi sörfőzdék termékei a választékot színesítik

2012.03.28. 10:53 Stef1

A kisüzemi sörfőzdék Magyarországon a sörpiac belföldi választékát színesítik, sörkülönlegességeket állítanak elő. Termelésük a magyarországi sörelőállítás 0,2 százalékát teszik ki évente - mondta az MTI érdeklődésére Vaskó György, a Kisüzemi Sörfőzdék Egyesületének elnöke.

Magyarországon mintegy 50 kis sörfőzde működik, ezek mintegy háromnegyedét képviseli az egyesület.

Kis sörfőzdének tekinthető az a sörelőállító-műhely, amely 20 ezer hektoliter alatti mennyiséget készít évente. Emlékeztetett arra, hogy a főként családi tulajdonban lévő kis sörelőállító üzemek általában 500 liter és 2.500 liter közötti mennyiséget készítenek naponta.

Az egyesület elnöke a cégek összesített árbevételét nem tudta megbecsülni, ugyanakkor elmondta, hogy 2010-ben a cégek mintegy 100-110 millió forint jövedéki adót fizettek be az államkasszába. Ennek mértékét a múlt évben - annak érdekében, hogy a kormány segítse a kisvállalkozásokat - felére csökkentették.

Vaskó György szerint a kis sörfőzdék azokat a piaci réseket tudják betölteni belföldön, amelyeket a nagy sörgyárak szabadon hagynak, leginkább a sörkülönlegességek előállításában.

Ilyennek nevezte a szakember az ízesített söröket. Emlékeztetett arra, hogy a nagy sörgyárak ízesített italai "nem mások, mint üdítőitalok", mivel alkoholtartalmuk 2 százalék, vagy az alatti mértékű. A kis sörfőzdék viszont valódi söröket, 4-6 százalék alkoholtartalmú italokat ízesítenek különféle módon.

Vaskó György szerint a fejlődés ezen a területen az lehet, ha a sörelőállító üzemek komplex módszerrel értékesítik termékeiket, vagyis megjelennek velük különféle fesztiválokon, illetve helyben a kistérségekben, valamint a maguk által üzemeltetett panziókban, vendéglátóhelyeken értékesítik azokat. A szakember megjegyezte azt is, hogy a kisüzemi sörfőzés drágább, mint a nagyüzemi, ezért a kis sörfőzdék termékeinek ára is magasabb.

Forrás: MTI 

Kisüzemi Sörfőzdék Egyesülete - http://www.sorfozdek.hu

Magyar Termék Adatbázis "Sör" kategóriája - http://www.magyar-termekek.hu/#sor

Szólj hozzá!

Címkék: statisztika hírek vásárlás interjú ital hazai élelmiszer magyar termék érdekképviselet

süti beállítások módosítása