Szerencsére október 6-a nem csak az 1849-es megtorlásokról, illetve az aradi vértanuk kivégzéséről híres. Nem csak gyásznap. Ugyanis 1844. október 6-án alakult meg országosan – többek között Kossuth Lajos részvételével – a Védegylet. A magyar termékek védelmében létrejött szervezet munkájában részt vett a már említett Kossuth mellett Teleki László és Deák Ferenc is…
"A Védegylet 1844. október 6-ai pozsonyi alakuló gyűlésén elfogadott alapszabálya szerint a külföldi árukat ki kell szorítani a hazai piacról, amelyet a honi ipar számára kell biztosítani. A Védegylet tagjai becsületszóra megfogadták, hogy hat évig csak magyarországi árut vásárolnak: csak magyar mesterembereknél dolgoztatnak és olyan iparcikkből nem vesznek külföldit, amelyből belföldit is lehet kapni."
"A Védegylet a magyarországi ipar védelmére 1844-ben létrehozott egyesület.
1844 októberében az országgyűlési alsótábla üléstermében – megyei (Tolna, Zala, Veszprém) előzmények után – létrehozták a Védegyletet, melynek elnökévé Batthyány Kázmért, alelnökévé Teleki Lászlót választották. Az igazgató Kossuth Lajos lett.
Az egyesület kötelezővé tette tagjaira nézve, hogy mindazon szükségleteket, melyeket a hazai termelés, gyáripar- és mesterségek termékeiből fedezni lehet, mindaddig, míg ezek kaphatók, csak ezekből és csak ezekkel fogják fedezni. A Pesten szervezett központi egyesület mellett azzal szerves összefüggésben lévő vidéki fiókegyesületeket is alapítottak.
Első közgyűlése 1845. november 17-én volt Pest megye dísztermében, 138 vidéki fiókegylet részvéte mellett. Az egyesület hatása alatt igen sok tekintélyes ipartelep létesült Magyarországon – az akkori feljegyzések szerint 95 csak 1845-ben. Még nagyobb volt az eredmény 1846-ban, Kossuth Lajos aktív tevékenysége következtében, aminek elismeréséül a Védegylet Teleki László indítványára őt az egyesület tiszteletbeli elnökévé választotta.
A Védegylet hatása alatt alakult 1 millió pengő forint alaptőkével egy gyáralapító részvénytársaság, melynek alakuló közgyűlésén, 1845. április 13-án, Deák Ferenc mondott nagy lelkesedést keltő beszédet. Ugyanezen a gyűlésen szavaztak meg 50 ezer forintot egy vegyészeti-, 30 ezer forintot egy vasműgyár- és 20 ezer forintot egy festőgyár segélyezésére."
(Idézetek: wikipedia.hu)
(Természetesen a reformkorban alapított és működő nemzeti szervezetnek nincs köze a ma azonos néven működő civilszervezethez.)
