Megosztás

|

Magyar-Termekek.hu Blog_

A magyar-termekek.hu blogja. Hírek, információk hazai gyártókról, az itthoni, illetve a külföldi piacokon kapható magyar termékekről. Megírjuk, hogy mit, miért, s miért nem ajánlunk a vásárlóknak.

Honlapunk: magyar-termekek.hu

Facebook: facebook.com/magyartermekek
Twitter: twitter.com/magyartermekek
YouTube: youtube.com/magyartermekek

E-mail: info@magyar-termekek.hu

„Válaszd a Hazait! Válaszd a jövőt!”

Facebook

Újra elfogadták a magyar termék rendeletet

2012.07.22. 22:16 Stef1

A kormány úgy döntött, hogy megjelenhet a magyar termék rendelet. A jövőben önkéntes alapon feltüntethető az élelmiszereken a „magyar termék”, a „hazai termék” és a „hazai feldolgozású termék” jelölés. A vidékfejlesztési miniszteri rendelet a hazai vásárlók jobb tájékoztatását, a magyar termékek kiemelt pozícióját biztosítja.

A fogyasztók egyre gyakrabban keresik a boltokban a magyar termékeket, nő a magyar élelmiszerek iránti igény, ugyanakkor a vásárlók nehezen igazodnak el a különféle címkék és jelölések között. Ezért a szaktárca elkészítette „az egyes önkéntes megkülönböztető jelölések élelmiszereken történő használatáról szóló” rendeletet, amely szabályozza, hogy milyen feltételek mellett tüntethető fel a jövőben az élelmiszerek csomagolásán a "magyar termék", a "hazai termék" és a "hazai feldolgozású termék" megjelölés.

A röviden csak magyar termék rendeletként emlegetett jogszabály három kategóriába sorolja a magyar eredetű élelmiszereket.

A magyar termék minősítés, vagy bármely más, az élelmiszer magyar származását tartalmazó állítás kizárólag akkor tüntethető fel az árun, ha az magyar alapanyagból, Magyarországon készült. Vagyis a növényi eredetű élelmiszer alapanyagait belföldön termesztették, a vadon termő növényt Magyarországon gyűjtötték, kezelték, csomagolták. Az állati eredetű élelmiszerekhez felhasznált állatok itt születtek, azokat határokon belül tenyésztették, dolgozták fel, illetve a halakat honi vizekből fogták ki, a vadakat pedig Magyarországon ejtették el.

Hazai terméknek akkor nevezhető az élelmiszer, ha összetevőinek legalább 50 százaléka magyar és a feldolgozás minden egyes lépése Magyarországon történt.

A harmadik kategória a hazai feldolgozású termékek köre. Ide tartoznak a Magyarországon feldolgozott, de többségében import eredetű összetevőket tartalmazó élelmiszerek.

A rendelet nem teszi kötelezővé a kategóriák használatát, mindössze a tájékoztató szöveg önkéntes feltüntetésének szabályairól intézkedik, és nem kapcsol hozzá védjegy, vagy logó használati kötelezettséget. Ennek megfelelően a Vidékfejlesztési Minisztérium  nem tervezi logók, vagy tanúsító védjegyek bevezetését, ugyanakkor támogatja a rendeletnek megfelelő civil tanúsító védjegyek használatát.

A Vidékfejlesztési Minisztérium az EU-s szabályoknak megfelelően még a múlt év végén kiküldte notifikációs eljárásra Brüsszelbe a Bizottság részére a magyar termék rendelet tervezetét. Az unió a dokumentum több pontját kifogásolta, de a kormány úgy döntött, hogy a tervezet kiállja az uniós próbát.

Forrás: Vidékfejlesztési Minisztérium

2 komment

Címkék: hírek vásárlás jogszabály hungarikum hazai ipar védjegy élelmiszer magyar termék érdekképviselet

A bejegyzés trackback címe:

https://magyar-termekek.blog.hu/api/trackback/id/tr624671418

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

forgalomkorlatozas · http://forgalomkorlatozas.blog.hu/ 2012.07.22. 23:43:44

Gondolom erről a tervezetről van szó: www.kormany.hu/download/b/13/20000/magyar%20termek%20rendelet%202011_03_04.pdf

Részemről örülök a rendeletnek és kíváncsian várom, hogy alkalmazni fogják -e a gyártók illetve forgalmazók a "magyar termék", "hazai termék" és "hazai feldolgozású termék" megjelölést.

Van viszont több ellenérzésem is ezzel kapcsolatban:

A rendelet így fogalmaz:

"(4) A „100%-ban” vagy azzal azonos tartalmú jelzéssel együtt használt, a Magyarországon belül valamely helység, megye, régió vagy más földrajzi hely és az élelmiszer közötti kapcsolatra utaló állításra az (1)-(2) bekezdések valamint a (3) bekezdés a) pontjának rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell. Az előállításához használt azon összetevők, amelyeket kis mennyiségben, elsősorban a termék állagának, ízének kialakítására használnak, és amelyek együttesen legfeljebb 5%-ban vannak jelen a végtermékben, az ország teljes területéről – illetve amennyiben Magyarországon szokásosan nem állíthatók elő, úgy Magyarországon kívülről – származhatnak."

Tekintsük csak az egyik hungarikumunkat, a piros paprikát. Nemrég, mikor pirospaprika őrleményt vásárolni indultam, én is úgy jártam, mint sokan mások, akik hozzám hasonlóan megnézik a termék származását: megdöbbentem vettem észre, hogy a magyar piros paprika nem is magyar igazából, hanem perui, spanyol, szerb, stb. (pl. sentimpress.blogspot.hu/2009/08/az-magyar-pirospaprika.html vagy fn.hir24.hu/itthon/2011/11/25/paprikaban-is-fogy-a-magyar/)

Na mármost, amennyiben ezeket a "nemmagyar" termékeket tesszük azt a hasonlóan "nemmagyar" (mint azt egy korábbi blogbejegyzéshez is megírtam) Pick szalámiban felhasználják, akkor ezt az 5% -ot felhasználva ugyanúgy rámondhatják azt, hogy "magyar termék", márpedig erről a "magyar termék" definíciójából adódóan szó sincsen.

Definíció a rendeletben:
"(2) A magyar eredetre történő utalás a forgalomba hozott alaptermék jelölésén vagy megjelenítésén akkor tüntethető fel, ha
a) a növényi eredetű alaptermék termesztése, betakarítása, vadon termő növény esetén annak begyűjtése, tisztítása, kezelése, és ha csomagolt, akkor előrecsomagolása Magyarországon történt;"

(Bár itt megjegyzem, hogy a piros paprikát Magyarországon szokásosan előállítható terméknek vehetjük)

További problémáim a rendelettel kapcsolatban:

- Nincsen szabályozva az sem, hogy milyen büntetés jár azért, ha valaki jogosulatlanul használja a "magyar termék" jelzést a termékeken. (Persze lehet, hogy ez más helyen szabályozva van, ezt nem tudom). Egyáltalán a fogyasztó tehet -e bejelentést valahol, ha olyan terméket talál, ahol feltehetően a "magyar termék" jelzés jogszerűtlenül van használva?

- A rendelet előírási nem kötelezően alkalmazandóak (habár ez egy jogi fából vaskarika már a rendeleten belül is):
"(2) E rendeletet a Magyarországon forgalomba hozott azon élelmiszerekre kell (!) alkalmazni, amelyek jelölésén vagy az élelmiszer megjelenítésén a 2-5. § szerinti formában utalnak a termék származására, átlagosnál magasabb minőségére vagy nem iparszerű előállításának tényére."
"(3) Az e rendeletben szabályozott, a felhasználó figyelmének felhívása érdekében használt megkülönböztető információk feltüntetése önkéntes (!). Az e rendeletben foglaltak betartásáért az az élelmiszer-vállalkozó felelős, aki azokat az élelmiszer jelölésén vagy az élelmiszer megjelenítésén, valamint a reklámozása során feltüntette."

- Az, hogy Magyarországon előállított termékről van szó, még nem jelenti azt, hogy az előállítása során
1) magyar munkaerőt alkalmaztak
2) magyar technológiát alkalmaztak
2) a vállalkozás Magyarországon adózik (lásd például a Bonafarm csoportot)

Stef1 · http://www.magyar-termekek.hu 2012.07.23. 10:53:15

Kedves Forgalomkorlatozas! Valóban erről a rendeletről van szó, vagyis mégsem. Azért írjuk a címben is: újra elfogadták... Mert az eu egyszer már vissza dobta. Így a hosszászolás legtöbb eleme egyelőre tárgytalan. Viszont ami az utolsó néhány kérdést/megjegyzést illet:
- a büntetéseket, illetve egyéb részleteket végrehajtási rendeletben és egyéb módon (más jogszabályban) szabályozzák.
- ami az utoljára idézet passzust illeti (ami nem biztos, hogy így lesz szó szerint az új jogszabályban), abban nincs probléma, hiszen az idézet rész azt mondja ki: a termékmegjelölés önkéntes, illetve a használt megjelölésért a gyártó/forgalmazó a felelős.

Az egész jogszabály lényege, hogy megtiltsa a külföldieknek a „magyar termék” logók, felíratok használatát. Ha esetleg valamelyik magyar cég, vállalkozás nem él a rendelet nyújtotta lehetőséggel, hogy magyar termékén feltüntesse annak származását, az a maga baja. (Nem sok ilyen lesz, hiszen multik is azért próbálnak magyarnak látszani, mert tudják, hogy az jobb piaci pozíciót jelent.)

- a Magyarországon előállított termékek kategóriájával kapcsolatban, azt tenném csupán hozzá személyes megjegyzés gyanánt, hogy mi nem ezeket vásároljuk elsősorban most sem, és ezután sem. De arról sem szabad megfeledkezni, hogy nem minden terem meg nálunk, és pl. a legnagyobb magyar papíripari cég (Forest) már hónapok óta a legtöbb termékén „Hazai Termék” megnevezést, védjegyet használ, mert kevés fát vágnak ki itthon papír készítés céljából…

A „Hazai feldolgozású termék” megjelölés a legalsó szint, nem sokat jelent. De szükség van szintekre, mert a magyar termékek definíciója, illetve maga az élet sem könnyen kategorizálható.
A fontos két elem egyértelműen a másik két megjelölés, de a lényeg a tájékoztatás, és már akkor is elértünk valamit ezzel az „alsó kategóriával”, ha pl. néhányan a külföldi termék helyett ezentúl az itthon előállított külföldit választják… Ami Csányit illeti: nem könnyű hozzászólni. Rengeteg magyar gyárat, céget mentett meg attól, hogy külföldi kézbe kerüljenek, és közben ügyeskedik is…
süti beállítások módosítása