Megosztás

|

Magyar-Termekek.hu Blog_

A magyar-termekek.hu blogja. Hírek, információk hazai gyártókról, az itthoni, illetve a külföldi piacokon kapható magyar termékekről. Megírjuk, hogy mit, miért, s miért nem ajánlunk a vásárlóknak.

Honlapunk: magyar-termekek.hu

Facebook: facebook.com/magyartermekek
Twitter: twitter.com/magyartermekek
YouTube: youtube.com/magyartermekek

E-mail: info@magyar-termekek.hu

„Válaszd a Hazait! Válaszd a jövőt!”

Facebook

A mi Magyarországunk, a mi Spar-unk? (I.)

2012.02.26. 12:53 Stef1


Mostani – és következő – bejegyzésünkben a SPAR csoportról szeretnénk röviden értekezni. Mint ismeretes, mi alapvetően a magyar termékek népszerűsítéséért dolgozunk, azonban ezzel összefüggésben a hazai tulajdonú üzletláncok (CBA, Coop, Reál, G'Roby) mellett is „letesszük a garast”.

Egyszerűen azért, mert tapasztalataink szerint a magyar kereskedő több magyar beszállítóval dolgozik, és általában nem kezeli hátrányosan a magyar termékeket. Ellentétben a külföldi láncokkal, illetve hiper-szupermarketekkel. A SPAR üzletekkel aztán különösen gond van ezen a területen.

 

 


Ezért is igen sok ideje érett már ennek a bejegyzésnek a megírása, mondhatnánk azt is, hogy itt volt már az ideje…

A holland tulajdonú vállalatcsoporton belül a magyarországi SPAR szerkezeti szempontból a svájci központú ASPIAG részét képezi. (Az Austria SPAR International AG foglalja magában az észak-olasz, a szlovén, a cseh, a horvát, a magyar és természetesen az osztrák leányvállalatokat. A „DeSpar” csoport egyébként jelen van Európa 22 országában, 6 afrikai országban, Ausztráliában, és több ázsiai országban, például Kínában és Vietnámban is.)

A multinacionális vállalat már évekkel ezelőtt felismerte, hogy napról napra fontosabbak lesznek a hazai piacon a magyar termékek. (Ezért is tűntetik fel honlapjukon, a spar.hu-n több helyen is a következő mondatot: „A SPAR Magyarország Kereskedelmi Kft. lokális stratégiát követ – a vállalat a helyi viszonyokra összpontosít, a vásárlóknak döntően magyar árut biztosítva.”)

Ennek megfelelően kezdték alakítani marketingpolitikájukat. Nem is sikertelenül. 2009 novemberében a Spar Magyarország Kft. "Az év magyar árukért elkötelezett kereskedőjének" díját kapta.

2010 februárjában pedig elindult a „A mi Magyarországunk, a mi SPAR-unk!” reklám kampány. (Osztrák mintára: „Unser Österreich – unser Spar“.)

Annak ellenére, hogy a külföldi koppintás nyilvánvaló, normál esetben mégis minden „magyar termék kedvelő” szíve gyorsabban kellene, hogy verjen. A baj csak az, hogy a Spar a valóságban nem változtatott semmin.

Csupán reklámhadjárat szintjén. Előtérbe – illetve mondhatnánk azt is, reklámokba – kerültek a már általuk addig is forgalmazott magyar termékek. És ez valahogy ma is így van…

A Spar tulajdonába tartozó magyarországi kiskereskedelmi láncok (Spar, Kaiser's, Interspar) elsősorban külföldi termékeket forgalmaznak. Ezeknél nem olyan rossz a magyar vagy hazai termékek aránya, mint – a német kereskedelmi nagykövetek szerepét is betöltő – Aldi és Lidl esetében, azonban ami hazai áru kapható a Spar üzleteiben, az is elsősorban külföldi tulajdonú vállalatok itthon gyártott terméke.

Hogy nyomatékot adjunk véleményünknek, ellátogattunk csapatostul egy budapesti Spar üzletbe, hogy konkrét példákkal szolgálhassunk. Erről szóló összefoglalónkat, bejegyzésünket néhány nap múlva olvashatják.

 

 

 

 

 

 

 

Szólj hozzá!

Címkék: statisztika multi külföldi vásárlás botrány hazai élelmiszer magyar termék

Túró Rudi tesztek (összehasonlítása)

2012.01.26. 14:46 Stef1

Mostani bejegyzésünkben négy – 2009 és 2011 között készült – „Túró Rudi teszt” eredményét vetjük össze, illetve elemezzük.

A négy mintavétel természetesen nem egyforma, és nem is elég széleskörű, de mindegyikben van valami érdekes. Először felsoroljuk a forrásokat, majd röviden megnézzük az adatokat, és megkíséreljük levonni a konzekvenciákat.
 

Források / Megjelenés dátuma / A teszt készítői
 


(Itt jegyezzük meg, hogy a termékek minősége nem igen változhatott az eltelt időszakban, azonban az évek alatt több közülük új, másik nevet kapott, esetleg eltűnt a piacról.)

Az első a Veszprémi Hírportál 2009. februárjában készített tesztje, amely kissé eltért a többitől. Hiszen nem általánosságban csak pontozta a termékeket, hanem a piros pöttyöst tekintette kiindulási alapnak a használt skálán. (Tehát, ha egy termék jobb volt egy kicsit mint a Pöttyös +1 vagy +2 pont, ha rosszabb -1 stb.)  

A termékek és zárójelben a skálán kapott "eredményük":

Pöttyös Túró Rudi (0), Profi Túródesszert (+1!), Norbi Update rúd (-1), Mizo Robi (0), Sole Flört natúr (-1), CBA Túrócsoki (+2!), Danone Super Rudi (+1), Winny Túró "Csoki" (-1), Spar Epres Rudi (-1).
 

A második, a legszéleskörűbb összehasonlítást a Tudatos Vásárlók Egyesülete készítette még 2010. novemberében. Az összesen 19 terméket tartalmazó elemzésben külön jelenek meg a natúr, illetve az ízesített termékek.

Érdekesége, hogy a saját néven újoncként megjelenő „Cserpes Trudi” a teljes mezőnyt maga mögé utasította, így természetesen a híres „Piros Pöttyöst” is. A Piros Kockás még ebben a felmérésben sem szerepelt.

A Natúr Túró Rudi kategóriában résztvevő termékek:

Cserpes Trudi (Cserpes István), Pöttyös Túró Rudi (Friesland Campina), Milli Rudi natúr (Friesland Campina), Mizo Boci Túródesszert (Sole-Mizo), S-budget Rudi (Friesland Campina), Danone Milka Super Rudi (Danone), Danone Milka Super Rudi (Danone), Tesco Túródesszert natúr (Tesco/nincs adat), Tesco value Túródesszert natúr (Tesco/nincs adat), Spar Rudi natúr (Spar/nincs adat), Sole Update 1 Dessert (Sole-Mizo), Tejnasi (Iwinex).

Az Eredmények pedig a lenti táblázatban:  

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 
Az Ízesített Túró Rudi kategória résztvevői és eredménye:

Pöttyös Túró Rudi epres (Friesland Campina) 9 pont, Pöttyös Túró Rudi kajszi-barackos (Friesland Campina) 9 pont, Tesco Túródesszert kajszi-barackos (Tesco/nincs adat) 8 pont, Tesco Túródesszert szamócás (Tesco/nincs adat) 8 pont, Cora Túródesszert szamócás (Cora/nincs adat) 7 pont, Spar Rudi epres (Spar/nincs adadt) 5 pont.
 

A harmadik – szintén – 2010. novemberében a Marmalade.hu által készített teszt elég kevés terméket vesz számba, viszont azokat igen alaposan. Ezen már fontos tényezőkét szerepelt a Piros Kockás avagy Kockás Túrórúd. Viszont kihagyták a Cserpest ahogy még sok másikat is…

Eredmények:

1. hely - Pöttyös Túró Rudi  (222 pont)
2. hely - Danone Super Rudi  (189 pont)
3. hely - Kockás Túrórúd  (169 pont)
4. hely - Mizo Túró Rudi  (167 pont)
5. hely - Milli Rudi natúr  (153 pont) 
 

A negyedik „teszt” az Auchan blogján jelent meg 2011. februárjában. Ebben is összesen 5 terméket vizsgálnak meg közelebbről. A teszt érdeksége, hogy a Piros Pöttyös igen csak közepesen szerepelt! A magyar mezőnyt itt egyedüliként képviselő (Sole-)Mizo natúr Túró Rudija viszont igen jól...

Részletek, eredmények a táblázatban:  

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Tömör Konklúzió (Négy teszt alapján)

Elsőként azt emelnénk ki, hogy a „drágább feltétlenül jobb is szabály” igen csak megdőlt ezen adatok alapján.

Érdekes fejlemény, hogy a Cserpes Trudi megjelenése után rögtön az élre tör, talán elmondható, hogy ez a kiváló magyar termék a Piros Kockás rudival egyetemben a kategóriában a minőség mércéje lett.

A tesztek során – számunkra kissé meglepő módon – a Mizo Túró Rudi elég jól szerepelt, így ezzel is igazolva az eladási mutatókat.

Hozzá kell tennünk, hogy több fontos termék kimarad ezekből a "listákból", mind például a szintén nagyon jó minőségű, 100%-ban magyar termék „Túró Gyuri” és "Turó Juci”, vagy a Sole(-Mizo) nem Update termékei.

Fontosnak tartjuk kiemelni, hogy a Piros Pöttyös, illetve a Friesland Campina egyéb termékei is elég jól végzett mindegyik összehasonlításban. Azonban ezen "tesztek" alapján azt is nyugodtan kijelenthetjük, hogy sem íze, sem minőség tekintetében a „Piros Pöttyös” már nem az igazi… 

Magyar Túró Rudi facebook oldal: http://www.facebook.com/magyarturorudi  

 

 

 

 

Szólj hozzá!

Címkék: statisztika külföldi tesco tej cora auchan hungarikum édesség élelmiszer magyar termék

Szilveszterre magyar pezsgőt!

2011.12.28. 21:16 Stef1


Bár mind a vásárlók egyre nagyobb köre, mind a kiskereskedők számára kezd nyilvánvalóvá válni, hogy melyik a magyar pezsgő, és mi az, ami csak annak tűnik, illetve annak van álcázva, azért bőven maradt még feladatunk ezen a téren is. Most egy rövid bejegyzésben szeretnénk összefoglalni a legfontosabb tudnivalókat.

Először is, szeretnénk eloszlatni két tévhitet: a Törley és a BB már nem magyar!
 
Egész pontosan a Törley és a BB cégcsoport. Merthogy már több éve a német Henkell & Co. Sektkellerei KG tulajdonában vannak. Egyéb almárkákkal, és régi magyar márkákkal egyetemben. (Az érintett, külföldi kézbe került márkák: Törley, Hungária, Walton, BB, François, Chapel Hill.)
 
Ezt fontos volt tisztázni. (Aztán mindenki úgy cselekszik, ahogy akar. Ahogy mindig.)
 
Viszont nem kell pánikba esni. Nincs miért. És ezt nem valami jövőbe vetett elvont hit mondatja velünk, hanem a tények. Hiszen a régi márkáink külföldi kézbe kerülésével párhuzamosan új, minőségi és prémium magyar pezsgők születtek, kerültek piacra.
 
A jó magyar borokból remek pezsgőket lehet készíteni, és szerencsére a szakértelem és az akarat is megvan hozzá.
 
Így születtek meg a Szent István pezsgők, a Chardonnay biopezsgő, az Arany Sárfehér pezsgő és a Muscat de Luxe pezsgő (Royalsekt Zrt.), a Schomberg és a Balaton pezsgőcsalád (Varga Pincészet), St. Laurent és Champion pezsgők (Szikrai Borászati Kft.), Chateau Vincent pezsgők (Garamvári Szőlőbirtok) és a Somló pezsgők (Fazekas Borpince).
 
Csak két dolog hiányzik. Többé, kevésbé. Nagyobb részt a kereskedők jó szándéka – tisztelet a kivételnek (!) – illetve a vásárlók nagyobb elszántsága.
 
Így zárásképp, a címmel kapcsolatban persze megjegyzendő, hogy igazából nem csak szilveszterre és nem csak pezsgőkre kéne gondolnunk…



Néhány magyar pezsgőmárka: 
  

Szent István (Royalsekt Zrt.)
Chateau Vincent (Garamvári Szőlőbirtok)
Balaton (Varga Pincészet)
Schomberg (Varga Pincészet)
Bacchus (Royalsekt Zrt.)
Muscat de Luxe (Royalsekt Zrt.)
Marie Antoinette (Royalsekt Zrt.)
St. Laurent (Szikrai Borászati Kft.)
Champion (Szikrai Borászati Kft.)
Viola (Royalsekt Zrt.)
Chardonnay biopezsgő (Royalsekt Zrt.)
Somló (Fazekas Borpince)

 

Szólj hozzá!

Címkék: külföldi vásárlás ital pezsgő nosztalgia magyar termék

Brutális adatok - Így terjeszkedik a Lidl és Aldi Magyarországon

2011.12.02. 19:55 Stef1

A magyar élelmiszeripar további pozícióvesztés elé néz, részben a "hard diszkontok" további térnyerése miatt, hiszen ott igen alacsony a magyar termékek aránya.

A magyar élelmiszeripar az EU-csatlakozás nagy vesztese - fogalmazott előadásában Raskó György, agrárközgazdász a GKI Gazdaságkutató Újratervezés című konferenciáján. A szakember elmondta: hét év alatt 700 milliárd forintos, 27 százalékos piacvesztést szenvedett el az ágazat, 2000 óta a termelés 23, a foglalkoztatottak száma 25 százalékkal esett vissza.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Brutális veszteségek

A magyar piacon az import aránya 28 százalék körülire nőtt, ezen belül is különösen a tej-, tejtermék- és sertéshús-behozatal öltött elképesztő méreteket. A 2008-2010-es évek átlagában az előbbi csoportot tekintve az import súlya már 40 százalék feletti, utóbbinál pedig 38,4 százalék. A baromfihús és bor ugyanakkor még tartja magát: előbbi szektor relatíve versenyképes, miközben a tej- és tejtermékek esetében nem igazán jók az éghajlati adottságaink. Ami a hazai sertéshús piacvesztését illeti, Raskó szerint a technológiai fejlesztések elmaradása azt eredményezte, hogy a brazil import immár olcsóbb, mint a magyarországi termelésű áru.

Az ár a legfontosabb - világrekorder Lidl-Aldi-páros

A magyar fogyasztó számára, ha meginterjúvolják, az a legfontosabb, hogy magyar terméket vásároljon. Ha viszont a boltban kell döntenie, messze az ár a legfontosabb tényező, amit jócskán lemaradva követ a minőség, a márkanév és az eredet. A márkahűség erős korrelációban van a jövedelemszinttel: a hazai fogyasztó e tekintetben a bolgár és a román polgárokhoz viselkedik hasonlóan, szemben például a svéd és az osztrák fogyasztókkal. Mindennek fényében nem meglepő a hard diszkontok tempós előretörése - derült ki Raskó előadásából.

A Lidl és az Aldi láncok piacra lépésük öt éve alatt együttesen 13 százalékos részesedésre tettek szert - ez a tempó a szakember szerint világrekordnak tekinthető. Az idén együttes forgalmuk 265-271 milliárd forintot érhet el. Tavaly a Lidl 130 üzlettel 165 milliárd forintos forgalmat, az Aldi pedig 64 egységgel 84 milliárdos bevételt produkált. A magyar élelmiszeripar szempontjából mindez azért különösen fontos, mert e láncokban a magyar termékek aránya 30 százalék alatti - hívta fel a figyelmet Raskó György.

Többet is fizetünk a magyar termékekért

Az árérzékenység mellett ugyanakkor van egy sor olyan termék, ahol a hazai fogyasztók hajlandóak többet fizetni a magyar eredetű élelmiszerekért.

Ezek a következők:

  • liszt, rizs (5-10 százalékkal),
  • feldolgozott baromfi- és sertéshús-termékek, elsősorban a márkázottak, pl. Pick szalámi, Gyulai kolbász, Mastergood tanyasi csirke (15-30 százalékkal),
  • zöldség-gyümölcs (20-40 százalékkal),
  • márkázott szeszes italok, pl. villányi bor, gyümölcspálinka (10-30 százalékkal).

Több hungarikumnál ugyanakkor ez a felár nincs meg - hívta fel a figyelmet Raskó. A tokaji bor például jóval olcsóbb itthon, mint külföldön, a fűszerpaprika esetében pedig a tapasztalatok szerint nemigen számít a fogyasztónak, hogy honnan jön.

Bio és kézműves a siker kulcsa?

A kormányzat által szorgalmazott, a mezőgazdasági nyersanyagok helyben történő feldolgozása, a kézműves és bio élelmiszerek preferálása vidéki munkahelyeket és hozzáadott értéket eredményez. E termékeknek ugyanakkor nehéz bekerülniük a kiskereskedelmi láncokba, továbbá drágák is: a házisonka és -sajt például 40-100 százalékkal kerül többe, mint a láncokban kínált termékek. Mindent egybevetve a lakosság 5-10 százaléka lehet rendszeres fogyasztója ezeknek a termékeknek, azaz inkább választékbővítésről van szó.

Mindeközben a hazai élelmiszeripar súlyos hatékonysági és versenyképességi elmaradásban van, immár a lengyel és a román színvonalhoz képest is. E két országban ugyanis komoly élelmiszeripari fejlesztések valósultak meg, vagyis amíg a hazai ágazatból kiáramlott a tőke, ott befektetések valósultak meg. Ott szeretik a nagy nyugati cégeket, Magyarországon nem - fogalmazott Raskó, aki szerint ezek a folyamatok további veszteséget okoznak majd a magyarországi élelmiszeriparnak. Hozzátette: a Magyarországon forgalmazott francia President-csoport sajtjait 99 százalékban Lengyelországban gyártják. A magyar nyerstej mindeközben kelendő, az olaszok akár a teljes hazai mennyiséget is fel tudnák vásárolni, hogy azután a hatékonyabb tejiparuk révén márkás, jobb minőségű termékeket állítsanak elő belőle.

A befektetési hajlandóság a feketegazdaság magas aránya miatt is alacsony: ennek átlaga 20 százalék körüli, de a hús-, baromfi- és sütőiparban 30 százalék feletti. Az áfaemelés mindezt tovább erősíti majd, amivel a legális gazdaság nem tud versenyre kelni - vélte a szakember. A befektetőket emellett a kormány nagyüzemmel, iparszerű élelmiszer- és mezőgazdasági termeléssel ellenséges megnyilvánulásai szintén távol tartják.

Forrás: Napi Gazdaság

262 komment · 1 trackback

Címkék: hírek külföldi vásárlás üzlet botrány hungarikum élelmiszer

Nielsen: A többségnek fontos a magyar eredet

2011.11.11. 10:43 Stef1

 

A Nielsen felmérése szerint tízből hat fogyasztó tartja fontosnak, hogy amikor élelmiszert vásárol, akkor magyar terméket válasszon. Ezen belül azonban a jó minőség, a termék egészséges volta és a megbízható alapanyag befolyásolja a döntést. Mindössze 16% mondta azt, hogy neki aztán mindegy, hogy magyar-e egy termék vagy sem.
 
Tízből hat fogyasztó tartja fontosnak, hogy amikor élelmiszert vásárol, akkor magyar terméket válasszon - derül ki a Nielsen kutatásából. Közülük egyharmad a jó minőség, egyötöd pedig a hazai áru egészséges volta miatt dönt úgy, ahogy. Ezután a megbízható alapanyag, a megszokott íz és a márka kedveltsége következik, 10-17 százalék közötti arányban. 23 százalék szerint "fontos is, meg nem is" az élelmiszerek magyar eredete, 16 százalékot pedig egyáltalán nem foglalkoztat a származási hely kérdése élelmiszervásárláskor.
 
A magyar termékek közül legtöbben a húskészítményeket részesítik előnyben (81%). Ezt a zöldség és gyümölcs (76%), a tej (72%),  az alapvető élelmiszerek, mint liszt, cukor, búzadara (62%), a sajt és joghurt-tejföl-kefir-tejdesszert-tejszelet (54-54%), a méz és a lekvár (53%) követik.
 
A Nielsen a láncok akciós újságainak vizsgálata alapján megállapította, hogy a húskészítmények 68 százalékát magyar termék logóval együtt hirdették idén júliusban. A zöldség- és gyümölcsféléknek pedig átlagosan 58 százalékát akciózták a magyar eredet megjelölésével.
 
"Érdemes lenne a magyar termék megjelölést kiterjeszteni olyan kategóriákra, amelyeknél szintén fontos a fogyasztók számára, hogy hazai eredetű az élelmiszer. Felmérésünk szerint ugyanis, ha a boltok egy árucikket magyar termék logóval kínálnak, akkor jelentősen megnövekszik, olykor duplájára emelkedik az eladása" - mondta el Villányi Ágnes, a Nielsen kereskedelmi kapcsolatok osztályvezetője.
 
A válaszadók negyede (26%) hajlandó többet fizetni egy termékért, ha magyar. A többségük 5-10 százalékos pluszt hajlandó bevállalni a hazai élelmiszerért. Kisebb részük viszont 10 százaléknál nagyobb árkülönbséget is elfogad. Általában "magyar árprémiumot" a nők, a legmagasabb jövedelműek és a felsőfokú végzettségűek hajlandók fizetni.
 
A felmérés kiterjedt arra is, hogy mit jelent a fogyasztók számára, ha egy élelmiszer csomagolásán magyar származásra utaló feliratot, információt találnak. A legtöbben (49%) azt válaszolták, hogy "kizárólag magyar alapanyagból és Magyarországon állítják elő". Utána a "Jelentős részben magyar alapanyagból és Magyarországon állítják elő" (31"), majd a "Magyarországon csomagolták" (10%) és a "Márkájuk magyar" (8%) állítás következett.
 
Forrás: MédiaPiac.com
 

 

2 komment

Címkék: statisztika hírek vásárlás hazai élelmiszer magyar termék

167 éve alakult meg a magyar ipar támogatására a Védegylet

2011.10.06. 15:42 Stef1

 

Szerencsére október 6-a nem csak az 1849-es megtorlásokról, illetve az aradi vértanuk kivégzéséről híres. Nem csak gyásznap. Ugyanis 1844. október 6-án alakult meg országosan – többek között Kossuth Lajos részvételével – a Védegylet. A magyar termékek védelmében létrejött szervezet munkájában részt vett a már említett Kossuth mellett Teleki László és Deák Ferenc is…


"A Védegylet 1844. október 6-ai pozsonyi alakuló gyűlésén elfogadott alapszabálya szerint a külföldi árukat ki kell szorítani a hazai piacról, amelyet a honi ipar számára kell biztosítani. A Védegylet tagjai becsületszóra megfogadták, hogy hat évig csak magyarországi árut vásárolnak: csak magyar mesterembereknél dolgoztatnak és olyan iparcikkből nem vesznek külföldit, amelyből belföldit is lehet kapni."

"A Védegylet a magyarországi ipar védelmére 1844-ben létrehozott egyesület.

1844 októberében az országgyűlési alsótábla üléstermében – megyei (Tolna, Zala, Veszprém) előzmények után – létrehozták a Védegyletet, melynek elnökévé Batthyány Kázmért, alelnökévé Teleki Lászlót választották. Az igazgató Kossuth Lajos lett.

Az egyesület kötelezővé tette tagjaira nézve, hogy mindazon szükségleteket, melyeket a hazai termelés, gyáripar- és mesterségek termékeiből fedezni lehet, mindaddig, míg ezek kaphatók, csak ezekből és csak ezekkel fogják fedezni. A Pesten szervezett központi egyesület mellett azzal szerves összefüggésben lévő vidéki fiókegyesületeket is alapítottak.

Első közgyűlése 1845. november 17-én volt Pest megye dísztermében, 138 vidéki fiókegylet részvéte mellett. Az egyesület hatása alatt igen sok tekintélyes ipartelep létesült Magyarországon – az akkori feljegyzések szerint 95 csak 1845-ben. Még nagyobb volt az eredmény 1846-ban, Kossuth Lajos aktív tevékenysége következtében, aminek elismeréséül a Védegylet Teleki László indítványára őt az egyesület tiszteletbeli elnökévé választotta.

A Védegylet hatása alatt alakult 1 millió pengő forint alaptőkével egy gyáralapító részvénytársaság, melynek alakuló közgyűlésén, 1845. április 13-án, Deák Ferenc mondott nagy lelkesedést keltő beszédet. Ugyanezen a gyűlésen szavaztak meg 50 ezer forintot egy vegyészeti-, 30 ezer forintot egy vasműgyár- és 20 ezer forintot egy festőgyár segélyezésére."

(Idézetek: wikipedia.hu)
 

(Természetesen a reformkorban alapított és működő nemzeti szervezetnek nincs köze a ma azonos néven működő civilszervezethez.) 
 

Szólj hozzá!

Címkék: vásárlás nosztalgia hazai ipar magyar termék

Magyar mirelit, illetve (gyors)fagyasztott termékek

2011.09.17. 11:14 Stef1


Van néhány terület, illetve termékkategória – elsősorban a hazai élelmiszeripar területén –, melyekben érdekes, talán elsőre váratlan módon, igen jók vagyunk.

Ilyen például a mirelit. (Mélyhűtött, mélyfagyasztott, gyorsfagyasztott zöldségek, gyümölcsök, félkész és készételek.)
 
Azért írom, hogy váratlan módon, hiszen a fagyasztott áruk – ha ugyan folyamatos hűtést igényelve is – hosszú ideig tárolhatók, „jó szavatossági idejű” termékek, nagy multinacionális, illetve külföldi márkákkal, széles választékkal, a világ különböző pontjairól... 
 
És azért is írom, hogy váratlan módon, mert a jó adottságok és erős mezőgazdaságunk ellenére a feldolgozóiparunk egy fontos másik eleme, a magyar konzervipar, csak most kezdi újra szárnyait bontogatni az után, hogy rövidebb időre – tisztelet a kivételnek –, szinte teljesen eltűnt, külföldi kézbe került. (Az abszolút pozitív ellenpélda például a magyar Szegedi Paprika.)
 

 
 
 
 
 
 
 
 
 
Több közepes és nagyobb magyar hűtőipari cég is létezik. Köztük olyanok is, melyek kitartó munkával, talán jobb marketinggel – megint csak tisztelet a kivételnek –, egy kis szerencsével és a hazai vásárlók támogatásával, akár régiós, vagy európai szintű vállalkozássá nőheti ki magukat.
 
A „nagyobbak” közé tartozik például a Hungerit Zrt. (Hungerit, Valdor és Zizu márkanevek), Székesfehérvári Hűtőipari Nyrt. (Fevita), vagy az egyesült két magyar hűtőipari-vállalkozás, a Mirsa és Mirelite egyesüléséből létrejött Mirelit Mirsa Zrt. (Mirelite és Mirsa márkanevek), de éppen „kinövőben van” a Nagisz Zrt. (vagyis a Nádudvari) mirelit üzletága is.
 
De remek árukkal és széles választékkal van jelen a piacon pl. a Gergely Gasztronomi Kft. (Gergely márkanév), vagy a Jász-Tész Kft. (N, Nagyrédei).
 
Van néhány olyan vállalkozás is, mely egyben, vagy talán elsősorban nagykereskedő, és – ha lehet így fogalmazni – csak másodlagosan forgalmazza saját márkájú magyar termékét. Ilyen többek közt a Mirbesz Kft. (Kukta és Mirbest márkanevek) és a Halker Kft. (Halker, BioVita). Tehát, ezeknél tényleg figyelni kell, mert csak a forgalmazott termékeik egy része itthoni.
 
Ha kicsit szélesebben értelmezzük a mirelit fogalmát, mindenképpen meg kell említenünk a Jég-Pék Kft.-t (Jég-Pék), illetve a Tatár Pékség Kft.-t (Tatár márkanév), vagy az Oros Süti Tésztaipari Kft.-t (Orosházi Süti), de talán a felsorolás végett a Fornettit is megemlíthetjük.
 
Manapság – szerencsére – a már többször emlegetett „nagyobbak” közül valamelyik cég termékei biztos ott vannak minden áruház, szupermarket, diszkont, illetve sarki kisbolt hűtőiben. Sőt, remélhetőleg egyáltalán nincs olyan magyarországi üzlet, ahol valamelyik magyar cég terméke ne lenne megtalálható. Csak keresni, kotorni kell…  (-:
 

 
  

Néhány magyar hűtőipari-vállalkozás:

 Gergely (Gergely Gasztronomi Kft.)
 Fevita (Székesfehérvári Hűtőipari Nyrt.)
 Mirbesz (Mirbesz Kereskedelmi Kft.)
 Kukta (Mirbesz Kereskedelmi Kft.)
 Halker (Halker Kft.)
 BioVita (Halker Kft.)
 Mirelite (Mirelite Mirsa Zrt.)
 Valdor (Hungerit Zrt.)
 Hungerit (Hungerit Zrt.) 
 Mirsa (Mirelite Mirsa Zrt.)
 
Nádudvari (Nádudvari Kft.)
 Nagyréde Jász-Tész (Jász-Tész Kft.)
 
Tatár Pékség (Tatár Pékség Kft.) 
 Orosházi Süti (Oros Süti Tésztaipari Kft.)
 Jég-Pék (Jég-Pék Kft.)

1 komment

Címkék: fotó hírek vásárlás hazai élelmiszer magyar termék mirelit

Újjászületett a Hangya Szövetkezet

2011.09.08. 10:41 Stef1

ÚJ HANGYA – Hagyomány és Megújulás

A HANGYA Szövetkezeti mozgalom 113 éve született. Első húsz évében több mint 3000 szövetkezet alakult, és a mozgalom fokozatosan kiemelte a válságból a vidéket, közelebb hozta egymáshoz a termelőket és fogyasztókat. A HANGYA egykori sikere máig érvényes tanulságokkal szolgál, így a keddi sajtótájékoztatón bejelentett mostani újjászületése kiemelt figyelmet érdemel.
 
Az 1898-ban létrejött és a II. világháború végét követő kommunista hatalomátvételig működő HANGYA Szövetkezeti mozgalom olyan tanulságokkal szolgál az ország jelenlegi súlyos gazdasági helyzetében, amely jelentős mértékben elősegítheti a magyar vidék újjászervezését, gazdasági fellendülését, új munkahelyek teremtését, a termelés biztonságosabbá és kiszámíthatóvá tételét, a hazai lakosság megfelelő minőségű és mennyiségű helyi termékekkel való élelmiszerellátását és az export lehetőségek kihasználását.
Az Új Hangya® Integrációs Szövetkezet és a Magyar Termék Kereskedőház kialakított egy innovatív, országos kiterjedésű, közvetlen értékesítési rendszert, amelyben az alacsony ár érdekében a helyi termékek a közvetítők kihagyásával jutnak el a fogyasztókhoz.
 
Ingyenes belső web-áruházuk közvetlenül a termelőket köti össze a forgalmazókkal. A társulás a logisztikával, az értékesítéssel és a marketinggel kapcsolatos teendőket is leveszi a termelők és a forgalmazók válláról – a megrendelés adminisztrálásától kezdve a szállításon át a reklámozásig mindent elvégez. AZ Új Hangya Integrációs Szövetkezet minden mezőgazdasági őstermelő, kistermelő, gazda, tenyésztő, termelő-szolgáltató típusú szövetkezet, vagy bármely más magyar terméket gyártó cég számára nyitott – a magyar termékeket befogadni kívánó forgalmazók (a rendszerhez országszerte csatlakozott kisboltok Új Hangya Magyar Termék bolt néven, éttermek és egyéb szolgáltatók) innen rendelhetik meg a termékeket. A rendszer jelenleg már működik.
 
Megalapították az Új Hangya Integrációs Szövetkezet fogyasztási klubját, amely kártya használata kezdetben 800 ponton biztosít kedvezményt, folyamatosan bővül. A klub tagjai és a csatlakozni szándékozó cégek számára térítésmentesen saját működtetésű WEB áruházat biztosítanak, ahol termékeiket megjeleníthetik és rendelést vehetnek fel.
 
Az ÚJ HANGYA® INTEGRÁCIÓS SZÖVETKEZET (ÚHISZ) és tagszervezetei, megújult formában a HANGYA szövetkezeti hagyományokat kívánják újjáéleszteni és folytatni, egy országos szövetkezés és együttműködési partnerség kiépítésével és működtetésével, amely összhangban van egy megújult Kormányzat gazdaságfejlesztési, pénzügyi és foglalkoztatási vidékstratégiájával.
 
A szövetkezeti mozgalom céljai:
 
• a magyar gazdaság önállósodása, fejlesztése és védelme 
• a vidéken élők hosszú távú gondolkodásának, tervezésének megteremtése 
• a vidéki népesség megtartása 
• a vidéki foglalkoztatottság növelése 
• az árutermelés, feldolgozás és értékesítés szervezettsége és biztonsága 
• a szaktudás, az innovációs erő érvényesítése 
• a termelési és értékesítési útvonal lerövidítése 
• a versenyképesség érdekében modernizációs feltételek biztosítása
 
Új Hangya® Integrációs Szövetkezet (UHISZ), az országos szövetkezeti rendszer felépítése, alapvető célja
 
Egy olyan a határokon is túlnyúló szövetkezeti rendszer kiépítése, amely segíti a magyar vidék gazdasági megszervezését, felemelkedését.
 
Az ÚHISZ, mint központi szövetkezet, egységes képviseletet, marketinget, oktatást, gazdasági, jogi hátteret biztosít a társtagjai számára.
 
Az ÚJ HANGYA® név egy védjegyet, garanciát, bizalmat, erőt, azonos arculatot biztosít.
 
Nemzetközi szövetkezetekkel és szervezetekkel együttműködési, partneri kapcsolatot épít ki a vidék felemelkedéséért, és a fenntartható agrárjövőért.
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 

 

 
 
Az ÚHISZ elsődleges feladata
 
Egy olyan szakmai munkacsoport felállítása, amely feltérképezi a különböző intenzíven megvalósítható lehetőségeket, fejlődési és fejlesztési alternatívák kidolgozását, új kereskedelmi forma kialakítását, szem előtt tartva a fogyasztói igényeket.
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
A szövetkezés szervezési feladatai:
 
• a potenciális résztvevők körének meghatározása
• egységes alapszabályminta rendelkezésre bocsátása 
• a termelési, raktározási, feldolgozási, áru előállító és értékesítési kapacitások felmérése (erősségek, gyengeségek) 
• naprakész elektronikus kapcsolat kialakítása a helyi szövetkezetekkel 
• a szövetkezeteket érintő aktuális információk közvetítése 
• a piaci lehetőségekhez igazodó helyi fejlesztési és együttműködési stratégia kidolgozása 
• a helyi szövetkezetek szakmai segítése (szaktanácsadás, pénzügyi feltételek, pályázati lehetőségek, speciális kedvezmények igénybevétele stb.) 
 
Forrás: Élelmiszer Online
  

Szólj hozzá!

Címkék: hírek magyar nosztalgia hazai védjegy élelmiszer magyar termék

süti beállítások módosítása